Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az MNB a 2001-ben elkezdett szervezet- és folyamatracionalizálási és átszervezési feladatait 2002-ben folytatta, és év végére alapvetően befejezte - állapítja meg a jelentés. A párhuzamos tevékenységek összevonása, a profiltisztítás hatására az MNB működési költségei 2002-ben 11 százalékkal, 1,7 milliárd forinttal csökkentek az előző évihez képest. Az átszervezés két éve alatt a szervezeti egységek száma 95-ről 65-re, a vezetők száma 174 fővel csökkent. Az MNB záró létszáma 2002. év végén 984 fő volt, szemben a 2000. évi 1316 fővel.
Az MNB igazgatósága 2002. évre működési költségként 15,5 milliárd, fejlesztési előirányzatként 3,3 milliárd forintot hagyott jóvá. A jóváhagyott keretek magukban foglalták a tartalékot is, amely a működési költségeknél 7 százalék – 1 milliárd forint –, a beruházásoknál 22 százalék – 0,6 milliárd forint – volt.
Az ÁSZ kifogásolta, hogy bár az előterjesztés szerint a működési költségeken belül az előre nem látható kiadások pénzügyi fedezeteként 750 millió forintot terveztek, ezt az igazgatóság indoklás nélkül további 250 millióval megemelte. A beruházási kiadásokhoz rendelt tartalék mértékét sem indokolták, azt adminisztratív módon az alapösszeg százalékában határozták meg, amelynek mértéke – a tényleges felhasználás alapján – túlzott volt.
A 15,5 milliárdos működési költség előirányzatból 13,5 milliárdot használtak fel. A biztonságra törekvő tervezés oka, hogy nem tudták teljes körűen felmérni az átszervezés és az általánossá tett pályáztatás költségkihatásait.
Az MNB számviteli politikája és számlarendje a jogszabályi előírásoknak megfelel és aktualizált - szögezi le az ÁSZ-jelentés. A belső gazdálkodási folyamatokon belül a beszerzések, a kötelezettségvállalások, a felesleges eszközök és készletek hasznosítása szabályozott. Ez utóbbira két egymással ellentétes tartalmú utasítás van hatályban, amely eltérő elszámolást tesz lehetővé. Mind a beszerzések, mind a kötelezettségvállalások esetében az MNB belső szabályzatait betartotta, az eltérő utasítások szerinti elszámolást a gyakorlatban korrigálta.
Az MNB a központi informatikai rendszereire ma még nem rendelkezik megfelelő katasztrófatűrő háttérrendszerrel. 2003. évben átmeneti háttér kapacitás kiépítését tervezik, a végleges megoldást a logisztikai központ megépítése fogja biztosítani. Létrehozták az informatikai rendszer biztonságát szolgáló belső szervezeti hátteret, a független ellenőrző, követelményeket meghatározó szervezeti egységet. E szervezeti egység hatásköre, ellenőrzési és a fejlesztések feletti jóváhagyó szerepe bővítésre szorul.
Az ÁSZ az MNB elnökének javasolja, hogy
- követelje meg a tervezés megalapozottságának javítását;
- gondoskodjon arról, hogy a tervkészítés egyes fázisaiban az egyeztetések, módosítások megalapozottságának és indokoltságának dokumentálása szabályozott legyen;
- intézkedjen a felesleges eszközök és készletek hasznosításával kapcsolatos szabályzatok közötti ellentmondás megszüntetéséről;
- vizsgáltassa meg, hogy az MNB informatikai biztonsági rendszere mennyiben felel meg a nemzetközi standardoknak.
