A kiválasztottak között elterjedt, hogy a misszió rendkívül nagy költsége miatt a béreken igyekeznek spórolni, és mindössze annyi pénzt kapnak, amennyit a most már békésnek mondható Boszniában szolgáló békefenntartók. (Ez havi 900-1400 dollár.) A szállítóalakulat tagjai szerint az Irakban rájuk váró kockázatok az afganisztáni körülményekkel és nem a balkániakkal vethetők össze.
A kezdetben csak egymás között terjedő elégedetlenkedés a lap szerint odáig fajult, hogy több mint tucatnyian jelezték visszalépésüket. Ebben a helyzetben a tárca vezetője a múlt héten úgy döntött: az Irakban szolgálók megkapják a kiemelt bért, azaz – beosztástól függően – 1900-3200 eurót. Jelenlegi árfolyamon ez 500 ezer és 850 ezer forint közötti összeg, utóbbi a parancsnoké. A balkáni illetmény ennél százezrekkel alacsonyabb. Juhász Ferenc ragaszkodott ahhoz is, hogy a kiképzést felfüggesztők nem térhetnek vissza Táborfalvára. Helyükre újakat hívtak be azok közül, akik az első körben nem kerültek a kiválasztottak közé. A misszióba négyszeres túljelentkezés volt. Eldőlt az is, hogy a magyar katonák ruházata szinte teljesen megegyezik majd az amerikaiakéval.
A honvédelmi miniszter nem változtatta meg, nem emelte fel az iraki magyar misszió katonáinak zsoldját - nyilatkozta Matyuc Péter, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs főigazgatója az MTI-nek a Népszabadság cikkére reagálva. Matyuc szerint a szaktárca vezetője a bérekkel kapcsolatban egyetlen alkalommal, két héttel ezelőtt döntött, amikor elrendelte, hogy beosztástól függően 1900-3200 eurót kaphatnak a misszió katonái.
A kommunikációs igazgató kijelentette: nem tudni, honnan származhattak az alacsonyabb fizetésről szóló információk, de a tárcának tudomása van arról, hogy az iraki misszió tagjai közül 15-en egészségügyi és családi okokra hivatkozva visszaléptek a szolgálattól. A minisztérium csak szóbeszédekből értesült arról, hogy ezek a visszalépések a bérekkel lehettek kapcsolatosak.
