A magyar gazdaság 2003. évi fejlődését alapvetően a világgazdasági dekonjunktúra elhúzódása, a forint magas árfolyama és a magas pénzügyi deficitek határozzák meg. Elemzői vélemények szerint a globális gazdaság gyengélkedése túljutott a mélyponton, a kiegyensúlyozott javulás beindulását a szakértők 2004-re várják - áll az Ecostat jelentésében.

A lassú ütemű világgazdasági kibontakozás és a kialakult belső egyensúlytalanság hatására a magyar gazdaság 2003. évi fejlődésének lehetőségei korlátozottak. Az alig javuló külgazdasági környezetben komoly erőfeszítést és prioritást igényel a pénzügyi egyensúly helyreállítása és a versenyképesség javítása. Jelen körülmények között az Ecostat a gazdaság lassú élénkülésével, éves szinten a bruttó hazai termék 3,3-3,4 százalékos növekedésével számol.

A nagyvállalati kör féléves gazdasági várakozásait továbbra is mérsékelt optimizmus jellemzi. A szektor teljesítménynövelési esélyei a felmérés eredményei szerint valamivel jobbak, mint a nemzetgazdaság egészének fejlődési adottságai. Magyarország rövidtávú gazdasági kilátásainak visszafogottabb megítélésében szerepet játszik a fizetési mérleg és az államháztartási deficit vártnál gyorsabb növekedése, magasabb aránya. A költségvetési hiány leszorítása a tervezett 4,5 százalékos szintre a közelmúltban életbe léptetett takarékossági intézkedések ellenére is kevéssé tűnik elérhetőnek, de mindenképpen pozitívan értékelhető az 5 százalékos GDP arányos hiány is.

Az elmúlt két év bizonytalan gazdasági környezetében a vállalkozások kockázat kerülő üzletpolitikára kényszerültek. Piacaik szűkülésével csökkentették beruházásaikat, likvid eszközeik egy részét tartalékolták. A vállalatok passzív fejlesztési magatartása és a kormány takarékos beruházás-politikája 2003 első negyedévében oda vezetett, hogy közel egy évtized után a beruházások volumene csökkent. Az év második felében a fejlesztések élénkülésével számol az Ecostat.

A TOP-100 nagyvállalati kör véleménye szerint a fogyasztói árak éves átlagos növekedése 2003-ban 5,1 százalék lesz. A vállalatok 58 százaléka szerint az infláció a 4-5 százalék közötti, 32 százalékuk szerint pedig az 5-6 százalék közötti sávban várható. Decemberre a pénzromlás mértékét a májusihoz hasonlóan 4,8 százalékban prognosztizálják a cégek.