Csütörtök reggel azonnali hatállyal 200 bázisponttal, 9,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatlábat a monetáris tanács. Legutóbb tavaly novemberben, a januárban tetőző spekulációs támadás indulásakor volt ilyen magas a kamatszint.
Egyetértés van a kormány és a jegybank között a kamatemelés kapcsán - mondta László Csaba pénzügyminiszter és Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, akik szerint a kamatemelés egy erősebb árfolyammal egyszerre szolgálja majd az antiinflációs politikát, valamint a versenyképesség növelését. László szerint Magyarország jövő májusban vagy júniusban csatlakozhat az európai árfolyamrendszerhez (ERM II.), és a csatlakozási árfolyam várhatóan erősebb lesz a jelenlegi középárfolyamnál.
A monetáris tanács nem várta meg a hétfői rendes ülést a kamatemelésről szóló döntéssel, mert a napokban zajló piaci események veszélyeztették az inflációs cél elérését - mondta Járai. A jegybank nem követ rövid távú árfolyamcélt, de hosszabb távon mind a kormány, mind pedig a jegybank 250-260 forintos euróárfolyamot látna szívesen. Ezzel tartható lesz az 5 százalék alatti idei inflációs cél, és 2004-ben várhatóan 4 százalék alá kerül majd az áremelkedés - tette hozzá a pénzügyi tárca vezetője. László átmenetinek tartja a kamatemelést, és reméli, hogy az nem terjed tovább a stabilizálódó piacokon.
Az elemzők többségét mind a kamatemelés időzítése, mind pedig annak mértéke meglepte, bár már szerdán is volt olyan szakértő, aki gyors jegybanki reakcióra és 200 bázispontos szigorításra számított (NAPI Gazdaság, 2003. június 19., 1-3. oldal). A kamatemelésre igen volatilis devizapiaci környezetben került sor. Kisebb volatilitás mellett jobban előre jelezhető lett volna a kamatdöntés hatása, és feltehetően kisebb emelés is elegendő lett volna - véli Kovács György, a Budapest Economics közgazdásza, aki szerint szerencsésebb lett volna, ha az MNB megvárja, míg a piac megnyugszik.
A vártnál erőteljesebb monetáris szigorítás és a pénzügyminiszterrel közösen tartott tájékoztató hozzájárulhat a két héttel ezelőtti sáveltolás után jelentősen erodálódott jegybanki hitelesség helyreállításához - mondták lapunknak az elemzők, akik szerint a korábban kitűzött 250 forintos euróárfolyam elérésére belátható időn belül nincs sok esély. Sikernek lehetne nevezni, ha pár napon belül 260 forint alá csökkenne a közös európai pénz kurzusa - vélekedett Vojnits Tamás, az OTP Bank szakértője. Hasonlóan látja Nyeste Orsolya, a Postabank közgazdásza is, aki szerint bár csütörtökön nem volt jelentős a forint erősödése, most már nem kell nagyobb spekulációs támadással számolni. Egyesek szerint a forint árfolyamának az is jót tenne, ha a kormányzat a közeljövőben újabb devizakötvény-kibocsátást jelentene be.
Folytatás a pénteki NAPI Gazdaságban
