Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az mti.hu tudósítása szerint Györkös Péter, a Külügyminisztérium EU-koordinációs főosztályának vezetője csütörtöki tájékoztatóján elmondta: kezdő tisztviselői, jogász, nyelvész és titkársági asszisztens kategóriában június 24-ig lehet pályázni az EU valamennyi intézményében, a 2004-től 2010-ig terjedő időszakra. A magyarok számára fenntartott álláshelyekre az írásbeli, majd szóbeli versenyvizsgák Budapesten és egy vidéki városban, valamint Brüsszelben zajlanak idén ősszel, angol, német vagy francia nyelven.
A közép- és felsővezetői állások pályázatait várhatóan ősszel teszik közzé az EU honlapján. Ezeken a pályázatokon nincsenek országkvóták, így a pályázók felkészültségétől függ, hány magyar kerülhet magasabb pozíciókba az EU különböző intézményeiben.
A csatlakozási szerződés április 16-iki aláírásával kezdődött és a jövő május 1-jei csatlakozásig tartó aktív megfigyelői státus időszakában a magyar kormány képviselői, tisztviselői, szakértői minden olyan uniós intézményben jelen lehetnek és hozzászólási joguk is van, ahol a tagállamok képviselői ott vannak (kivéve a tíz csatlakozó ország felkészülését, teljesítményét figyelemmel kísérő társulási és monitoring testületeket). Jelenleg 180-190 tanácsi munkacsoport és mintegy 250 végrehajtó bizottság tevékenykedik az unióban. Ez utóbbi, a döntéshozatali mechanizmus fókuszában álló testületek összesen napi 15-40 ülést tartanak.
Györkös Péter kiemelte, hogy a tagállamként működés kormányzati programja öt pilléren nyugszik, ezek közé tartozik, hogy kora ősszel 95 fős induló létszámmal új épületben kezdi meg munkáját a brüsszeli magyar állandó EU-képviselet.
A tagállamként működés fontos része a minisztériumok belső integrációja, a kormányzati koordináció kialakítása, a tisztviselők felkészítése, valamint beágyazódásuk az uniós intézményekbe.
A főosztályvezető szerint a tisztviselőket elsősorban arra kell felkészíteni, hogy az EU-ban minél több kérdést a lehető legalacsonyabb szinten kell megoldani, és a szakértők gyorsan képesek legyenek reagálni, illetve egységes magyar kormányzati álláspontot képviseljenek.
A jelenleg 31 magyar szakértői munkacsoport várhatóan 40-50-re nő; valamennyiben részt fog venni a külügyi, a pénzügyi, az igazságügyi tárca, valamint a Miniszterelnöki Hivatal képviselője.
