Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországnak a fejlett országokkal szemben a bérek tekintetében fennálló versenyképességi előnye jócskán visszaesett. A magyar fajlagos munkaköltség tavaly az első félévben dolláralapon számítva 15,8 százalékkal nőtt, miközben például az Egyesült Államokban az első negyedévi adat 0,6 százalékos, a második negyedévi pedig 1,8 százalékos csökkenést mutatott.
Nemzetközi viszonylatban jelentősen drágult a magyarországi munkaerő, miután a forint felértékelődéséhez a bérek nagyarányú emelkedése társult.
Magyarország az elmúlt időszakban határozottan veszített versenyképességéből a térség meghatározó gazdaságaival szemben – állapítja meg a tárca elemzése. A főbb régiós versenytársaknál (Csehország és Lengyelország) az utóbbi két teljes évben szintén komolyan emelkedtek a fajlagos bérköltségek, a bérek termelékenységet meghaladó növekedése és a nemzeti fizetőeszköz felértékelődése folytán.
A zloty utóbbi hónapokban bekövetkezett gyengülése csak kissé csökkentette az euróalapon számított fajlagos munkaerőköltséget. Az egységnyi termékre jutó munkaerőköltség azonban 2001-ben és tavaly is egyaránt Magyarországon emelkedett a leggyorsabban.
Barcza György, az ING Bank elemzője szerint a bérek tavalyi emelkedésének ismeretében semmiképpen sem meglepő a versenyképesség romlása. A magyarországi munkaerő havi teljes költsége mostanra felzárkózott a csehországihoz, azaz 450 euró körül mozog, szemben az egy évvel korábbi 390, illetve a sávszélesítés előtti 330 euróval.
Az Európai Unió külső importjában való részesedésük alakulása jól mutatja az egymással döntően a nyugat-európai piacon versengő Magyar-, Lengyel- és Csehország egymáshoz viszonyított kiviteli versenyképességének alakulását. Noha az elmúlt években mindhárom állam növelni tudta ottani piaci részesedését, világos, hogy Magyarország relatív pozíciója 2001 óta fokozatosan romlik. Két versenytársa – különösen Csehország – az elmúlt másfél évben gyorsabb ütemben tudta növelni részarányát, s a 2002. évi adatok már Magyarország piaci részesedésének csökkenését mutatják.
A reáleffektív árfolyamindex – az ipari termelői árak alapján számítva – a forint mintegy 5,5 százalékos felértékelődését mutatta 2002 első felében. A visegrádi országokban az utóbbi években hasonló tendenciájú folyamatok zajlottak – eltekintve a zloty 2001. nyári több mint 10 százalékos leértékelődésétől –, aminek eredményeképpen mindegyik országban jelentősen romlott az árfolyam alapú versenyképesség. De tavaly az év közepén a szlovák korona és a zloty jelentősen gyengült, míg a cseh korona és a forint erősödött, így a magyar és a cseh ipari export relatív versenyképessége tovább romlott.
