Medgyessy Péter kormányfő és Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke is verbális intervencióval igyekezett a rekordszintre erősödő forintot gyengíteni pénteken, amikor kizárták a forintsáv eltolásának lehetőségét. A jegybank elnöke szerint a 4,5 százalékos jövő évi inflációs cél a forint további erősödése nélkül, azaz 238-240 forintos euróárfolyam mellett is kényelmesen teljesíthető. Nem kell hozzányúlni a jelenlegi intervenciós sávhoz - nyilatkozta a Reutersnek a Varsóban tartózkodó miniszterelnök, aki versenyképességi szempontok miatt korábban többször is kritizálta a jegybank erősforint-politikáját. Medgyessy kijelentette: a forintot reális szinten szeretné látni a sávon belül, és szerinte ezzel a jegybank is egyetért.
A bejelentéseket az tette szükségessé, hogy az utóbbi napokban újra olyan találgatások kaptak szárnyra a piacon, amelyek szerint eltolják az árfolyamsáv közepét, ezzel teret nyitva a magyar fizetőeszköz további erősödésének. A tavaly májusi sávszélesítés óta a kurzus legfeljebb 15 százalékkal térhet el a középárfolyamként meghatározott 276,1 forintos euróárfolyamtól.
A forint pénteken rekordszintre - 236,1 forintos euróárfolyamnak megfelelő 14,6 százalékra - erősödött az euróval szemben, amit szakértők egyértelműen azzal magyaráztak, hogy a szlovák jegybank 150 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatokat, ezzel tovább növelve a magyar állampapírok viszonylagos vonzerejét. A kormányfő és a jegybankelnök verbális intervenciójának hatására a forint kurzusa valamelyest gyengült, de továbbra is 14 százalék felett maradt.
A következő napokban a sáv széléhez tapadhat a forint kurzusa, azaz lehet, hogy a jegybanknak forinteladásban megtestesülő intervencióval kell megakadályoznia, hogy az euró 234,69 forint alá gyengüljön - fejtette ki lapunknak Barcza György, az ING Bank elemzője, aki szerint a héten akár 3-4 milliárd euró megvételére is kényszerülhet az MNB. A forintra nehezedő nyomás jóval erősebb lehet a csúszó leértékelés idején feljegyzettnél, azóta ugyanis liberalizálttá vált a magyar tőkepiac, ami a külföldi spekulánsok lehetőségeit javítja.
A folyamatos interveniálás azonban költséges, miután a jegybanknak meg kell fizetnie az eurózónabeli és a magyar kamatok közötti különbséget, így hosszabb távon nem tartható. A gazdaságpolitika ebben az esetben vagy a sávközép eltolására, vagy pedig a hazai instrumentumok vonzerejének csökkentésére szavazhat. A kormányfő és a jegybankelnök szavai is arra utalnak, hogy az első lehetőség gyors megvalósulására jelenleg nincs sok esély, de az szinte biztosra vehető, hogy az MNB csökkenti az irányadó kamatokat - vélekedett Barcza, aki 75-100 bázispontos kamatvágást vár akár már a monetáris tanács legközelebbi, november 25-ei ülésétől. A kamatcsökkentés valószínűségét növeli, hogy egyre többen prognosztizálnak monetáris enyhítést az eurózónában is: a szakértők többsége szerint az Európai Központi Bank 25-50 bázisponttal mérsékli a hitelek költségét december 5-én.
