Várhegyi Attila Szolnok polgármestereként 1993. és 1995. között több ingatlant is az önkormányzat képviselőtestületének döntésétől eltérő feltételekkel értékesített. Az elsőfokú bíróság a politikust csupán hanyag kezelés miatt marasztalta el, több komoly vád alól - mint például vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés és magánokirat
hamisítás vádja alól - felmentette, és büntetésként 300 ezer forint pénzbírságot szabott ki.
Az ügyész szeptember 30-án hangoztatott véleménye szerint Várhegyi Attila fellebbezése alaptalan, ugyanis az önkormányzatnak több mint 133 millió forint kárt okozott a szerződések megkötésével, illetve a tízmillió forintot meghaladó ingatlanok adásvételére vonatkozó szabályok megszegésével. Az ügyész kérte a bíróságtól, hogy a Várhegyire, a Budakörnyéki Bíróság a 2001. novemberében, első fokon kiszabott ítéletet súlyosbítsa a különösen nagy anyagi hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt.
Várhegyi ügyvédje a legutolsó, egy héttel ezelőtti tárgyaláson hangoztatta, hogy védence nem okozott anyagi kárt a szolnoki önkormányzatnak, hiszen az ingatlanok érékesítésénél nem pénzben, csupán különböző munkák és szolgáltatások elvégzésében állapodtak meg az épületeket megvásároló vállalkozókkal. Az ügyvéd hivatkozott arra is, hogy a Várhegyi-ügyben korábban vizsgálódó munkaügyi bíróság nem találta bűnösnek a polgármestert. A Pest Megyei Bíróságnak egyébként a Jász-Nagykun-Szolnok megyei rendőrség, ügyészség és bíróság kérésére - elfogultságra hivatkozva - kellett ítéletet hoznia az ügyben.
