Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Idén a jegybank elnöke és az előző kormány pénzügyminisztere közötti megállapodás alapján a lejáró szuverén devizaadósságok refinanszírozása forintkötvény-kibocsátásokkal történt. Ennek az volt a célja, hogy egyszerre lehessen leépíteni a jegybank 1000 milliárd forintra rúgó, még a csúszó leértékelés árfolyamrendszeréből örökül kapott sterilizációs állományát és mérsékelni az ország devizaadósságait.
A költségvetési hiányon túli forintkibocsátásból ugyanis az állam devizát vásárolt a jegybanktól, amiből csökkenteni lehetett a külfölddel szemben fennálló adósságot. Ezzel párhuzamosan az állampapírokat megvásárló bankok pénzhiányba kerültek, amit úgy oldottak fel, hogy nem újították meg jegybanki betéteiket. A rendszer működése folytán a jegybank betétállománya jelenleg 400 milliárd forint körül van, devizatartalékai pedig a januári 11,6 milliárd euróról 10,3 milliárd euróra csökkentek.
A tegnap bejelentett javaslat láttán úgy tűnik, hogy Járai Zsigmond elegendőnek ítéli a jegybank devizatartalékainak ez idáig bekövetkezett mérséklődését, és további csökkentést nem tart indokoltnak. A szintén New Yorkban nyilatkozó jegybankelnök szerint a tartalékállomány jövőre is a jelenlegi szinten marad.
A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők nem egységesen ítélik meg a magyar állam újbóli megjelenését a nemzetközi tőkepiacon. Zsoldos István, a CA-IB Értékpapír Rt. szakértője szerint bár a lépés a lebegő árfolyamrendszer miatt növeli az eladósodással kapcsolatos bizonytalanságot, mégis üdvözlendő, mert - főleg gyors EMU-csatlakozást feltételezve - olcsóbb az idén alkalmazott módszernél. Más véleményen van Barcza György, az ING Bank közgazdásza, aki elhamarkodott lépésnek tartja a devizatartalékok leépítésének leállítását. A magyar árfolyamrendszer nem igényel 10 milliárd euró nemzetközi tartalékot - vélekedett Barcza, aki szerint további 4 milliárd euróval nyugodtan mérsékelni lehetne az állományt. Az elemző úgy véli, hogy a devizaadósság nemzetközi tartalékok terhére való csökkentésével sietnie kellene az államnak, mert az EU-csatlakozás után erre jóval kevesebb lehetősége lesz.
