Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az agrárminiszter emlékeztetett arra az ígéretre, hogy az új kormány kialakítja a birtokpolitikai elveit és meghatározza végrehajtásának jogi, intézményi hátterét. Ígérték azt is, hogy az átalakított Nemzeti Földalapot társadalmi ellenőrzés mellett működtetik. Az Országgyűlés ellenőrző szerepét kívánják erősíteni azáltal – tette hozzá –, hogy a kormány a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter útján évente köteles beszámolni a törvényhozásnak a Nemzeti Földalap (nfa) tevékenységéről, a földbirtok-politikai irányelvek érvényesüléséről és a kapcsolódó vagyonkezelői munkáról.
A törvénymódosítás készítése során az volt a cél, hogy a gazdaságpolitikai célokkal összhangban, a ténylegesen mezőgazdasági termelést folytatók, a családi gazdálkodók tulajdonszerzési, illetve földhasználati többletjogosítványait biztosítsák.
A javaslat az egyes gazdálkodási formák alkotmányellenesnek minősülő megkülönböztetését megszünteti, a kedvezmények körét viszont – a ténylegesen kedvezményezett kör tekintetében – bővíti. Az nfa a jövőben a már meglévő feladatainak ellátásán túlmenően elsősorban szolgálja az állami termőföld és erdővagyon egységes kezelését, elősegíti a birtokrendezéssel kapcsolatos feladatokat, amelyek révén – esetenkénti földcserék biztosításával – lehetővé válik, hogy a szétaprózott földrészletekből az eredményes gazdálkodáshoz szükséges megfelelő birtoktestek alakulhassanak ki. Az nfa biztosítja továbbá az állattenyésző telepek működését támogató önkéntes földcserékhez szükséges termőföldet, s a javaslat lehetőséget teremt a nyugdíjas földtulajdonosok számára, hogy termőföldtulajdonukat a mai piaci földárakhoz képest kedvezőbb feltételek mellett életjáradékra váltsák. A földalap lehetőséget ad a szociális földprogram kidolgozására és megvalósítására is.
Németh Imre hangsúlyozta, hogy az nfa-ba tartozó termőföldek kiemelt szerepet töltenek be a birtokrendezés folyamatában is. Ha minden állami földet gyorsan eladtak volna – mint ahogy a Fidesz-kormány tervezte –, Magyarországon birtokrendezést sem lehetne végrehajtani – érvelt. Szólt továbbá arról, hogy a kormány az állami erdővagyonnak a földalapba történő bevonásával az úgynevezett tartamos erdőgazdálkodás feltételeit kívánja megteremteni. Annak érdekében, hogy a termőföldnek, mint nemzeti kincsnek a hasznosítása minél szélesebb nemzeti egyetértésen alapuljon, a földbirtok-politikai irányelveket az Országgyűlés határozatban fogadja majd el. Azáltal, hogy az eddigi kormányhatározattal szemben magasabb szintű jogszabályban rögzítik a termőfölddel kapcsolatos legjelentősebb elveket, a földdel kapcsolatos döntéseknek súlya is van a miniszter szerint.
A földalap vagyonkezelési feladatait – az eddiginél áttekinthetőbb és ellenőrizhetőbb vagyongazdálkodás érdekében – a jelenlegi közhasznú társasági szervezeti forma helyett a jövőben önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv látja el. Ez a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet lesz, amelynek dolgozói a javaslat szerint köztisztviselőknek minősülnek majd. Az új szervezet magában foglalja a jogelőd Magyar Nemzeti Földalap Közhasznú Társaság, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság ez irányú feladatait, továbbá – a védett területek kivételével – a termőföld vagyonkezelését végző más szervezeti egységek munkáját is, tehát egy lényegesen racionálisabb vagyonkezelést tesz lehetővé. Költségvetését a miniszter szerint el kell különíteni a vagyonkezeléssel, illetve termőföldvásárlással és az értékesítéssel kapcsolatos feladatokra biztosított célirányzattól. A vagyonkezeléssel, valamint a birtokpolitika érvényesítével kapcsolatos feladatok végrehajtásának egységessége érdekében továbbá ki kell építeni az újonnan felállítandó intézmény területi szintű feladatait végző szervezeti egységeket is, amelyek a minisztérium megyei intézményeibe épülnek majd be.
A kormány az nfa tevékenységének átláthatóságát a kibővített öttagú ellenőrző bizottság létrehozásával kívánja elérni, ez hivatott megteremteni a társadalmi ellenőrzést – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy az ellenőrző testület tagjait – az érintett érdekképviseletek javaslata alapján – az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága választja meg. Az ellenőrző bizottság maga választja meg elnökét és elfogadott ügyrend szerint működik majd. A bizottsági tagok jogosultak a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet alkalmazottaitól tájékoztatást kérni, a vagyon hasznosításával összefüggő minden iratba betekinteni. A törvényjavaslat rögzíti az összeférhetetlenség szabályait is.
Az előterjesztés az állami tulajdonban lévő termőföld értékesítésekor, illetve haszonbérbe adásakor a településen mezőgazdasági termelést végzőknek véleményezési, illetve javaslattételi jogot biztosit. A legalább három tagú helyi, úgynevezett birtokhasznosítási tanács tagjait a tervek szerint a
földtulajdonosok és gazdálkodók köréből kell kiválasztani. A tanács működéséhez szükséges költségek fedezetét a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet költségvetése biztosítja majd.
Az nfa-hoz tartozó vagyonra, mint a kincstári vagyon részére – azokban az esetekben, amelyekre e törvény nem tartalmaz eltérő rendelkezést – az államháztartási törvény előírásait kell majd alkalmazni. A javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a nyugdíjas földtulajdonosok a termőföldet a Nemzeti Földalap javára úgy ajánlhassák fel, hogy ellenértékként vételár helyett életjáradékot kapjanak. A járulékfizetés ellenében történő termőföldvásárlás részletes szabályozását – törvényi felhatalmazás alapján – kormányrendelet tartalmazza majd. A javaslat az nfa vagyoni körébe vonja a már bekerült területeken túl a tartós állami tulajdonú erdőgazdasági részvénytársaságok vagyonkezelésébe adott erőterületek mellett a mezőgazdasági termelést szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett ingatlanokat is. A tervezet rendezi a jogutódlást is: a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a jogok és kötelezettségek tekintetében tehát jogutódja a Magyar Nemzeti Földalap Közhasznú Társaságnak. Az nfa vagyoni körébe kerül be a jelzálogbanki hitelezés fedezetéül szolgáló olyan termőföld is, amely után az adós a hiteleit nem tudta megfizetni, és ezért a földalap lesz a tulajdonosa. A javaslat más költségvetési szervek által használt termőföldekkel is kiegészíti és pontosítja az nfa vagyonát.
A törvényjavaslat tényleges garanciát nyújt arra, hogy az állami tulajdonban lévő termőföld ténylegesen a földbirtok-politikai irányelvek szerint, illetve a termőföld törvényben foglaltak szerinti kedvezményezetti kör részére értékesítsék vagy adják haszonbérbe. A versenytárgyalásos rendszer helyett új szemléletű, tisztább pályázati rendszer lesz. Ennek értelmében az állami tulajdonban lévő termőföld értékesítésekor, illetve haszonbérbe adásakor a helyi társadalmi kontroll erősítése érdekében a pályázatok elbírálásába véleményezési jogkörrel bevonják a birtokhasznosítási tanácsokat is. Ezen túlmenően a javaslat a nyilvánosság biztosítása céljából az állami tulajdonban lévő termőföld értékesítésével, illetve haszonbérbe adásával kapcsolatos legfontosabb adatokat közérdekű információnak minősíti.
A tervek szerint a pályázati felhívást a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet hivatali helyiségében, internetes honlapján és a földrészlet fekvése szerinti települési önkormányzatnál legalább 30 napra hirdetmény formájában kell közzétenni. A pályázati felhívás kiírásának és elbírálásának részletes szabályait a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által kiadott, a miniszter által – ellenőrző bizottság véleményének figyelembe vételével – jóváhagyott szabályzat határozza majd meg. A törvénymódosítási javaslattal a kormány elő kívánja segíteni a magyarországi termőföldvagyon rendeltetésszerű hasznosítását, támogatni kívánja a földből élőket és a földet használókat, végső cél pedig a magyar termőföld megőrzése, az abból élők megélhetésének biztosítása – mondta Németh Imre.
