Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyarországon működő legnagyobb vállalkozások (TOP-100) féléves gazdasági várakozásait megjelenítő mutató 5 százalékpontos növekedéssel ismét az 50 százalék fölé emelkedett, az index 2001. augusztusa óta első alkalommal mutat élénkülést.
A felmérés eredményei optimizmust tükröznek, amely mögött a világgazdaság újbóli élénkülésének lehetősége áll. Az USA és az Európai Unió legutóbb nyilvánosságra hozott teljesítménymutatói alapján remélhető, hogy a vezető gazdasági régiók válsága nem mélyül tovább. Bár a fellendülés néhány hónapot még várat magára, a javuló gazdasági bizalmi indexek a remélt fordulat bekövetkezését vetítik előre.
Az amerikai gazdasághoz sok szállal kötődő Németország és Olaszország gazdaságának lassulása - elsősorban az erős vállalatközi kapcsolatok miatt - szükségszerűen negatív hatást gyakorol a piacaikon erősen érdekelt magyarországi nagyvállalatok teljesítményére, rövidtávú lehetőségeire - állapítja meg a felmérés. A magyar gazdaság növekedési és egyensúlyi viszonyait jelentős mértékben meghatározó multinacionális vállalatok számára már az is bizalomkeltő lehet, hogy növekedésük külső feltételrendszere az elmúlt hetekben nem rosszabbodott. A hazai gazdaság 2001. évi teljesítménye igazolta, hogy a recessziós környezet ellenére sem következett be a növekedési ütem jelentős mérséklődése. Amennyiben a világ meghatározó gazdaságai 2002 második félévére ismét fellendülő szakaszba érnek, és a magyar gazdaság számára domináns nemzetközi környezet javul, úgy remélhető, hogy az ország - kiváló alkalmazkodóképessége és adottságai révén - komolyabb megrázkódtatás nélkül jut túl a nehézségeken.
A kis- és középvállalatok rövid távú gazdasági várakozásai - az előző hónapok növekvő optimizmusa után - kismértékben rosszabbodtak, a szektor konjunktúra indexe 2002. januárjában 46,5 százalékra süllyedt a decemberi 48,7-ről. Jóllehet az index értéke 2,2 százalékponttal alacsonyabb, mint a legutolsó felmérés alkalmával, egyes összetevői azonban kedvezőbb megítélést jeleznek a korábbinál.
A kkv-k jelzései szerint a magyar gazdaság 2002 első félévi fejlődését a világgazdasági recesszió nem veti vissza jelentősen, ám a szektor cégei sem tudják elkerülni a globális dekonjunktúrából adódó negatív hatásokat. A cégek gazdasági helyzetét, fejlődését továbbra is az értékesítési lehetőségek határozzák meg. Mivel a vizsgált szektor főbb piacai az országhatáron belül helyezkednek el, a belső fogyasztás, a fizetőképes kereslet továbbra is meghatározó lesz tevékenységükben.
A cégek korábbi optimizmusát elsősorban a korlátozott piaci lehetőségek, a fellendülést övező bizonytalanság ronthatja. További bizonytalansági tényező lehet a minimálbérek emelkedése, amellyel ugyan korábban is tisztában voltak, ténylegesen azonban csak ez év januárjában szembesültek a problémákkal.
Az ipar teljesítményének legutóbbi adataiból kitűnik, hogy a hazai termelés stagnálása elsősorban a multinacionális vállalatok kivárásra alapozott üzletpolitikájából adódik. Úgy tűnik, hogy a kormány gazdaságélénkítő intézkedései céljuknak megfelelően segítették a kkv szektor megerősítését. A hazai vállalkozásokat preferáló állami beruházások (autópálya-építési, lakásépítési program) várható kiszélesítése 2002-ben erőteljesebb kompenzációt jelenthet a lanyhuló külpiaci kereslettel szemben.
A Széchenyi Terv kis- és középvállalatok fejlesztését segítő projektjeinek célja, hogy ez a szektor a gazdaság dinamizáló, az átlagosnál gyorsabban fejlődő szegmensévé váljon.
