Az elemzői konszenzus szerint márciusban alig csökken az infláció, 10,3 százalékra a feburári 10,4 százalékról, miután három hónapig egymás után a vártnál kedvezőtlenebb adatok jöttek ki.
Az elemzői konszenzus az infláció átlagos mértékére ebben az évben 9,04 százalékra nőtt a februári 8,69 százalékról és a januári 8,39-ről. A konszenzus előrejelzés szerint ez év decemberére 7,67 százalék, a jövő év decemberére - ami a kormány ambíciói szerint már az EU-csatlakozás küszöbe lesz - 5,93 százalék környékére csökkenhet a 12 hónapra visszatekintő infláció.
Az infláció emelkedése ellenére az elemzők többsége szerint a jegybank legalább április végéig nem nyúl kamataihoz, sőt, ha változás lehet, az inkább kamatcsökkentés lesz. A kamatok az elemzők szerint a jelenlegi szintjükön maradhatnak, vagy még csökkenhetnek is, hiszen a külföldi tőkebeáramlás az állampapírpiacokra az elmúlt hetekben is megmaradt a kedvezőtlen inflációs adatok ellenére.
A korábbi időszak elemzői és piaci kommentárjai alapján az látszik valószínűnek, hogy a külföldi állampapír-befektetők továbbra is bíznak Magyarország konvergenciájában az Európai Unióval, és valószínűnek tartanak a következő években egy forintsáv-szélesítést, ami felértékelheti a forintot, növelve a külföldiek hozamát a magyar papírokon. A héten történt amerikai kamatcsökkentés és egy lehetséges Európai Központi Banki kamatcsökkentés pedig máris növelte e papírok relatív hozamát.
A befektetőket a gazdasági fundamentumok sem ijesztik el, tekintve, hogy az elemzők továbbra is erős, egyensúlyi növekedést várnak, bár a fő exportpiacainkon tapasztalt gazdasági lassulás hatására tovább csökkentették GDP-előrejelzéseiket.
Az utóbbi egy évben negyedévről negyedévre tapasztalt lassulás az idei év első negyedévében a várakozások szerint folytatódik, már csak azért is, mert a tavalyi első negyedév 6,6 százalékos rekord növekedése magas bázist jelent. Az átlagos előrejelzés az első negyedéves 12 hónapra visszatekintő GDP-növekedésre 4,06 százalék. A tavalyi év utolsó negyedévében a növekedés 4,2 százalék volt.
Az év további részében azonban a növekedés az elemzők szerint felgyorsul. Az év egészére 4,79 százalék a konszenzus jóslat, a jövő évre pedig 4,78 százalék. Januárban az elemzők még 5,27 százalékos növekedést prognosztizáltak 2001-re.
Az egyensúlyi mutatók közül a folyó fizetési mérleg hiányában - összhangban a romló európai exportpiaci kilátásokkal - az elemzők növekvő hiányt látnak előre: mintegy 2,52 milliárd eurót 2001-re és 2,61 milliárdot 2002-re, a 2000-es 1,921 milliárdos hiánnyal szemben. Mindkét előrejelzés 90 millió euróval romlott február óta.
Az államháztartás hiánya 2001-ben a konszenzus szerint 465 milliárd forint lesz - tehát belül marad a 493 milliárdos előirányzaton -, 2002-ben pedig 478 milliárd forint.
