Az internet nagy hullámokat kelt az üzleti világban. Sok új piaci szereplő sikeresen lovagolja meg ezeket a hullámokat és kényszeríti a régi, meggyökeresedett gazdasági szereplőket piaci részesedéseik egy részének feladására. Elég csak megnézni az értékpapír-kereskedelmet, ahol az Charles Schwab és az E-Trade.com komoly sebeket ejtett a Merryll Lynch és régi versenytársai piaci pozícióin (hogy ne csak a mindenki előtt jól ismert könyvkereskedelmi Amazon.com vs. Barnes and Noble példáját említsük). De vajon mit jelentenek az internet hullámai a magyar vagy a bővebben vett közép-kelet-európai térség ipari társadalmai számára? Hogyan készüljenek fel a régió vállalatainak vezetői, hogy vállalkozásaik meglovagolják a hullámokat és ne azok temessék maguk alá cégeiket?
Ahhoz, hogy ezt jobban megérthessük, fussunk át röviden az internet által kínált főbb üzleti trendeken. Az első nagy lehetőséget a keresők (search engines) és portálok használták ki, ez folytatódott a business-to-consumer (B2C) kereskedelemmel, majd 1999-ben a hangsúly áthelyeződött a business-to-business (B2B) kereskedelemre. Kezdetben az internet üzleti felhasználása abban merült ki, hogy a vállalatok megjelentek internetes weboldalaikkal mint egy elektronikus marketingkiadvánnyal, hogy a cégükkel és áruikkal kapcsolatos információkat eljuttassák a vevőkhöz és potenciális érdeklődőkhöz.
Az internet térhódításának második lépésében fontos szerepet kapott az eladó és vevő közti kereskedelem, a business-to-consumer (B2C) viszony. A vevő az interneten keresztül rendeli meg az árut stb. Ez a folyamat nagyban javítja a rendelés és rendelésfeldolgozásának hatékonyságát, csökkenti a vevők igényeinek kielégítésével kapcsolatos költségeket. A B2C kereskedelem megerősödésének előfeltétele a megfelelő infrastrukturális fejlettség, az olcsó internet-hozzáférés. E tekintetben a közép-kelet-európai régió ma még nem hordoz gyors sikereket ígérő piaci lehetőségeket, habár a broadband technológia és a digitális televízió együtt a telekommunikációs piac liberalizálásával komoly lehetőségeket nyújthat a közeli jövőben.
Az internet legerősebb hatása azonban főleg a vállalatok közti kereskedelemben várható. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a B2B kereskedelem nyolc-tízszerese lesz a B2C kereskedelemnek 2003-ra. Adott információ korlátok nélküli elérhetősége, a teljes informáltság lehetővé teszi a vevők számára a termékek és áraik sokkal könnyebb összehasonlítását, ezáltal előnyösebb pozíciók megszerzését. A vevőt és a szállítót összekötő ellátási lánc egyes elemeinek webes integrálása a vállalatok közötti folyamatok optimalizálását és ezzel üzleti előnyök megszerzését teszi lehetővé. Az ellátási láncok hatékonyságának javítására és azok integrálására az internet számtalan lehetőséget teremtett. Így például a szállítót és a vevőt magába foglaló kereskedelmi térben kezdenek megjelenni az úgy nevezett piac csinálók és sorozatban hozzák létre a virtuális piacokat, amelyek adott iparágon belül internetes árutőzsdeként funkcionálnak és többek között az extrakapacitások és a piaci túlkereslet adta üzleti előnyöket használjak ki.
Ez az a terület ahol a közép-kelet-európai régió is kecsegtető piaci lehetőségek elé néz. A megfelelő infrastruktúra már rendelkezésre áll, a potenciálisan érdekelt vállalatoknak adott a lehetőség virtuális közösségek gyors létrehozására. Az elektronikus piacokkal kapcsolatosan a vállalatok kérdései csak ezek:
Építsünk ilyen piacokat?
Várjuk meg míg valaki létrehoz egyet és vegyük meg? vagy
Csatlakozzunk egy már meglévőhöz?
Kápolnai K. András és Pataki Róbert, az Andersen Consulting stratégiai üzletágának vezető tanácsadói
AZ INTERNET LEGNAGYOBB HATÁSA A VÁLLALATOK KÖZÖTTI KERESKEDELEMBEN VÁRHATÓ.