BUX 135997.44 1,64 %
OTP 41070 -1,96 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Hogyan lehet Magyarország logisztikai központ?

Becslések szerint a logisztikai és szállítási tevékenység ma a GDP mintegy 6 százalékát adja. Ez az arány a második nemzeti fejlesztési tervben meghatározott célok teljesítésével közel a duplájára emelkedhet, ám ehhez az üzleti szférának és az önkormányzatoknak is hozzá kell járulniuk.

2006. március 21. kedd, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A második nemzeti fejlesztési terv (NFT2) egyik kiemelt programjának célja, hogy Magyarország kelet-közép-európa logisztikai központjává váljon. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) becslései szerint a logisztikai és szállítási tevékenység ma a GDP mintegy 6 százalékát adja, és az arány közel a duplájára, 10-11 százalékra emelhető a program segítségével, de annak megvalósításához az uniós és a kormányzati források nem elegendőek, az üzleti szféra és a helyi önkormányzatok befektetéseire is szükség van.
A szervezet alapvetően egyetért az NFT2-ben meghatározott célokkal, és olyan kormányzati programot sürget, amely komplex, logisztikai szempontú közlekedési és informatikai infrastruktúra-fejlesztésre koncentrál, átgondolja a jelenlegi közúti hálózatot, növeli a vasút szállítási teljesítményét, valamint a légi és a vízi szállítást is bevonó multimodális rendszereket alakít ki. Az MLBKT szerint olyan befektetéstámogatási programra van szükség, amely a kis- és középvállalatokat bekapcsolja a szolgáltatások nyújtásába, felkelti a multinacionális vállalatok érdeklődését is és ösztönzi a logisztikai szolgáltató központok létesítését. Az NFT operatív programjában célszerű lenne az ország globális logisztikai fejlesztését támogató tevékenységre is forrást biztosítani – vélik a logisztikusok.
A szervezet szerint meg kellene teremteni a logisztikai központok alapításának jogszabályi feltételeit, és egy olyan, hatékonyan működő szervezeti-irányítási rendszerre is szükség lenne, amely képes a programok koordinálására, a különféle tárcák, illetve régiók eltérő terveinek összehangolására. A tanulmány szerint a programnak csak nemzetközi összefüggésben van értelme, ezért olyan komplex diplomáciai rendszerre is szükség lenne, amely lehetővé teszi a sokszor ellentétes érdekű környező országokkal való összehangolt fejlesztést.
A társaság hangsúlyozza, hogy a logisztika fejlesztése nem azonosítható még egy kiváló közlekedéspolitikai koncepció megvalósításával sem, utóbbi a szolgáltató hálózat kialakításának elengedhetetlen része. A logisztika szállításokhoz kapcsolódó tevékenysége sem korlátozódhat pusztán az áruszállításra. Az üzleti logisztika nem működhet korszerű személyszállítási – és városi – logisztika nélkül, amit a multipoláris klaszterrendszerek, regionális pólusok kialakításakor figyelembe kell venni.
A szolgáltatásokat igénybe vevők a társaság szerint akkor mennek majd a logisztikai szolgáltató központokba, ha az ott kapott szolgáltatás javítja versenyképességüket, hatékonyságukat és a költségmegtakarítás révén termékeiket, szolgáltatásaikat olcsóbbá teszi, ezért a MLBKT az egyablakos rendszereket szorgalmazza. Ha a környezet megfelelő, a szolgáltató központokat ipari és logisztikai parkká lehet fejleszteni, sőt megfelelő háttér mellett olyan kutató-fejlesztő cégeket is letelepíthetnek, amelyek a közeli tudásközpontok eredményeinek hasznosítására szakosodnak. A társaság szerint a szállítmányozók jelentős beruházói lehetnek a központoknak, ezért ösztönözni kell őket arra, hogy szolgáltatásuk ne csak a fuvarszervezésre és a szállításra koncentráljon, hanem például a szükséges eszközök javítására, kölcsönzésére is rendezkedjenek be. A vevők számára a parkolási lehetőség megoldása is kiemelt fontosságú, a járműjavítások, mosatások elvégzésére alkalmas bázissal együtt. Regionális elosztó központokat várhatóan azok a gyártók és kereskedők hoznak majd létre, amelyek termékei nagy sorozatban készülnek gazdaságosan, és nagyobb távolságra szállíttatnak speciális készterméket vagy a végső kiszerelésre a környező országokban hoztak létre üzemeket. Így megcélozható partnerek lehetnek az elektromos alkatrészek, elektronikai eszközök, gyógyszerek, autóalkatrészek és részegységek gyártói, valamint a nagy kereskedelmi láncok, továbbá komoly lehetőség lenne a távol-keleti és közép-ázsiai cégekben is.
A MLBKT szerint pénzügyi befektetők a szolgáltató központok építésére viszonylag könnyen kaphatóak, ha a megtérülés biztosnak tekinthető. Ehhez szükséges lehet bizonyos garanciavállalás is, ugyanakkor elvárható, hogy kapcsolódó beruházásokat (például szociális kiszolgáló létesítményeket) is építsenek. A társaság úgy véli, elképzelhető egy olyan szervező, irányító holding létrehozása is, amely elsősorban a pénzügyi befektetőket és a betelepülni szándékozókat hozná össze, valamint a bérleti lehetőségeket ajánlaná ki.

Domokos László
Domokos László
Egerszalóki Tímea
Egerszalóki Tímea

Ez is érdekelhet