A vasárnapi előrehozott választást nem botrány és nem külső kényszer, hanem hideg hatalmi számítás hozta el: Takaicsi Szanae most akar felhatalmazást kérni. Erő kell ugyanis az előtte tornyosuló akadályok leküzdéséhez.

A miniszterelnök az elmúlt hónapokban látványosan megerősödött. A japán politikában szokatlanul kemény, konfrontatív stílusa – a „vaslady” imázs – működik.

„Takaicsi, a korábban rendkívül népszerű Abe Sinzó politikai örökösének vallja magát és úgy is tesz: határozott nemzetbiztonsági retorikát folytat, és aktív, államvezérelt gazdaságpolitikát ígér” – fogalmazott az Economxnak Eszterhai Viktor, az NKE John Lukacs Intézet tudományos munkatársa, aki szerint a Peking által indított gazdasági nyomásgyakorlás, a kereskedelmi konfliktusok az Egyesült Államokkal, valamint az általános geopolitikai bizonytalanság kedvez az ilyen karaktereknek.

Elsöprő többséget szerzett a vaslady

Takaicsi Szanae miniszterelnök pártja tarolt a vasárnapi előrehozott japán parlamenti választásokon.

Válságérzetben a választók nem finomhangolást, hanem erőt keresnek. Takaicsi számítása bevált: a Liberális Demokrata Párt történelmi, kétharmados többséget szerzett az alsóházban.

Miért kell az előrehozott választás?

A markáns gazdaságpolitikához nem elég a népszerűség: parlamenti többség és egyértelmű felhatalmazás kell.

Emberek várják Takaicsi Szanae japán miniszterelnök érkezését a február 8-i előrehozott választások kampányeseményének napján Higashimatsuyamában, Saitama prefektúrában, Japánban, 2026. február 3-án.
Emberek várják Takaicsi Szanae japán miniszterelnök érkezését a február 8-i előrehozott választások kampányeseményén Higashimatsuyamában, Saitama prefektúrában. Kép: Reuters, Kim Kyung-Hoon

A szakértő szerint a terv lényegében az Abe-féle gazdaságpolitika újraindítása:

masszív monetáris lazítás, tartósan gyenge jen, olcsó finanszírozás, exportvezérelt növekedés. A kampányban természetesen adócsökkentés is elhangzott, mint az élelmiszerek 8 százalékos áfájának kétéves felfüggesztése. 

Az elképzelés papíron logikus. A gyenge valuta segíti az exportot, a laza pénzpolitika élénkíti a beruházásokat, az állam pedig iparpolitikával tereli a stratégiai ágazatokat.

Csakhogy ami 2010-es években működött, az 2026-ben már korántsem kockázatmentes. És itt kezdődnek a gondok.

A jegybank dilemmája

Japán évtizedekig deflációval küzdött. Most viszont végre van infláció – 3 százalék körüli árszintemelkedés, ami a szigetországban már sokkolónak számít.

Egy újabb pénznyomtatási hullám és jenleértékelés könnyen túlhevüléshez vezethet

– húzta alá Eszterhai Viktor, hiszen a gyenge valuta ma már nem csak exportelőny, hanem súlyos importszámla is. Japán energia- és nyersanyagfüggő gazdaság: a gyengébb jen azonnal megjelenik a háztartások költségeiben. Drágul a megélhetés, erodálódik a fogyasztás, torzulnak a beruházások, miközben az állam még több adósságot halmoz fel.

A Bank of Japan 2025 decemberében már 0,75 százalékra emelte az alapkamatot, ami 30 éves csúcs. Így Takaicsi lazítási vágya közvetlen "frontális ütközés" a jegybanki normalizációval.

A befektetők idegessége

És itt jön a még nagyobb probléma: a piac. Japán a világ legeladósodottabb fejlett gazdasága. Az államadósság a GDP több mint 250 százaléka. Igaz, ennek döntő része hazai kézben van – ez eddig stabilitást adott.

Japán miniszterelnöke, Takaicsi Szanae, a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) vezetője megérkezik a miniszterelnök hivatalába pártja történelmi győzelme után a vasárnapi tokiói választásokon, 2026. február 9-én.
Japán miniszterelnöke, Takaicsi Szanae, a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) vezetője megérkezik a miniszterelnök hivatalába pártja történelmi győzelme után a vasárnapi tokiói választásokon, 2026. február 9-én. Kép: Reuters, Kim Kyung-Hoon

De a globális hangulat megváltozott. Az NKE munkatársa úgy látja, a magasabb kamatok, az amerikai és európai költségvetési gondok, a kötvénypiaci feszültségek miatt a befektetők ma sokkal türelmetlenebbek. Egy felelőtlennek tűnő költekezési programra gyorsabban és keményebben reagálnak, mint korábban. Ezért kerül elő egyre gyakrabban a kellemetlen párhuzam: a „Liz Truss-pillanat”.

A brit példa megmutatta, milyen gyorsan büntet a piac.

„Egy radikális fiskális csomag, elszálló hozamok – és egy kormány, amely hetek alatt összeomlik. Japán persze nem Nagy-Britannia. De a pénzpiacok logikája mindenhol ugyanaz. A bizalom törékeny”

– fogalmazott a szakértő.

Erős felhatalmazás – törékeny siker

A vasárnapi győzelem előre borítékolható volt. A kérdés nem az volt, hogy Takaicsi nyer-e, hanem az, hogy mit kezd majd a győzelemmel. Ha nem sikerül rendezni a vitát a jegybankkal, vagy hiteltelen gazdaságpolitikát választ az új kormány, a hozamok elszállhatnak, az adósságszolgálat drágul – és a politikai tőke gyorsabban fogyhat, mint ahogy a választási plakátokat leszedik.

„A választók erőt jutalmaznak. A jegybank óvatosságot. A befektetők pedig csak egy dolgot néznek: a számokat. És ha a matek nem stimmel, a politikai győzelem sem ér sokat”

– közölte az Economxnak Eszterhai Viktor, egyben hozzáfűzte, hogy Japán ugyan döntött vasárnap, de a végső ítéletet nem az urnák, hanem a kötvénypiacok hozzák meg.

A kérdés már csak az: meddig tart ki a győzelem?

Kapcsolódó