A Trump-kormányzat pénteken véglegesítette a tervét, miszerint újraindul az olaj- és gázkút létesítés az északi-sarkvidéki Alaszka vadonjának egyik legértékesebb és legvédettebb részén. Ez a lépés újra fellobbantja a vitát arról, hogy szabad-e olajkutakat létesíteni egy olyan, a környezetvédelem szempontjából fontos helyen, amely az egyik legszebb és legértékesebb természeti kincs az Egyesült Államokban.

Az Egyesült Államok belügyminisztere, Doug Burgum csütörtökön jelentette be, hogy a tervek szerint az arktikus vadvédelmi területnek tengerparti síkságát felmentik a természetvédelmi korlátozások alól, így lehetőséget ez lehetőséget ad arra, hogy a jövőben bérleti jogokat kínáljanak fel az olaj- és gázkutak számára.

Ez a terület mintegy 631 309 hektár, amely a helyiek – különösen az indián Gwich’in közösségek – számára szent, akik az ott élő rénszarvas populációkra támaszkodnak.

A döntés megfelel  Donald Trump elnök és a republikánus képviselők ígéretének, akik már hosszú ideje azon dolgoznak, hogy újra megnyissák ezt az egyébként védett részt az olajipar előtt. A nyár folyamán az amerikai törvényhozás elfogadott egy törvénycsomagot, amely legalább négyszeri bérleti egyeztetést tűz ki a következő tíz évben, így megnyitva az utat a kitermelés előtt.

Az olajlobbi és az ipar szerint ez az új lépés gazdasági fejlődést és munkahelyeket hozhat az érintett közösségek számára. Véleményük szerint az olaj- és gázkút létesítése felelős és fenntartható fejlődést jelenthet ezen a területen.

Ezzel szemben viszont több helyi közösség és természeti szervezet tiltakozik: a Gwich’in indiánok például úgy vélik, az a terület az életük és kultúrájuk szempontjából szent, és a fúrás károsítaná az ott élő rénszarvasokat, amelyre szinte minden évben rájuk van szorulva.

A környezetvédő szervezetek – mint például a Wilderness Society – szerint ez a döntés az ipar érdekeit helyezi a természeti értékek és a helyi közösségek fölé. Az aktivisták szerint a tervek még mindig túl korlátozottak, és a szentnek tartott terület még így is sérülne, ha olajkutat létesítenének. Emellett megindultak a jogi kihívások: a környezetvédők szerint a kormány azzal, hogy az egyik legértékesebb és legvédettebb természetvédelmi területet zárja ki a védelmi intézkedés alól, súlyos károkat okozhat az élővilágnak és a hagyományos életmódnak.

A döntés részeként Trump visszatér a 2018-as terveihez, és támogatja egy út építését is, amely összekötné King Cove és Cold Bay falvakat. Ez az út ugyan csak 11 mérföldnyi, nem aszfaltozott, személykocsi- és szállítójármű-mentes szekérút lehet, de életmentő szerepe lehet az ott élő lakosok számára, akik így könnyebben hozzáférhetnek sürgősségi ellátáshoz.

A területcseréről szóló megállapodás már megtörtént, de a környezetvédők és egyes indián közösségek továbbra is jogi lépéseket helyeznek kilátásba, mert szerintük a tervezett út károsítaná a számos védett vadvédelmi területet és a madárközösségeket – írja az Euronews.

Kapcsolódó