Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Eltérő politikai üzenetekkel készültek a NATO július 7–8-án Ankarában rendezett csúcstalálkozójára a közép-európai országok vezetői. Miközben a szövetség várhatóan újabb katonai támogatási vállalásokat tesz Ukrajna számára, Robert Fico szlovák miniszterelnök egyértelművé tette, hogy Pozsony nem kíván részt venni az új finanszírozási mechanizmusban.
A NATO-tagállamok ugyanakkor a csúcson várhatóan megerősítik kollektív védelmi kötelezettségvállalásukat, és újabb katonai támogatást irányoznak elő Ukrajna számára.
Fico közölte, hogy levélben egyeztetett Mark Rutte NATO-főtitkárral, és jelezte: Szlovákia nem támogat fegyverszállításokat vagy katonai célú pénzügyi hozzájárulásokat Ukrajna részére. A szlovák kormányfő szerint országa továbbra is humanitárius segítséget nyújt Kijevnek, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a NATO zárónyilatkozata ne korlátozza a tagállamok önálló döntési jogát ezen a területen. A Reuters információi szerint a tervezett csúcsdokumentum nem ír elő kötelező finanszírozási formát, ugyanakkor a szövetségesek összesen 70 milliárd eurónyi katonai támogatást vállalhatnak 2026-ra.
Csehországban eközben belpolitikai vita előzte meg a csúcstalálkozót. A kormány és Petr Pavel államfő között nézeteltérés alakult ki arról, hogy ki vezesse a cseh delegációt. Végül bírósági döntést követően Pavel is részt vehet az ankarai találkozón, ugyanakkor a delegáció vezetését nem ő, hanem Andrej Babiš miniszterelnök látja el. A vita hátterében a védelmi kiadások és a külpolitikai szerepvállalás megítélése is áll.
Az idei NATO-csúcson a védelmi kiadások növelése, az európai szövetségesek nagyobb szerepvállalása és Ukrajna támogatása lesznek a legfontosabb napirendi pontok. A találkozón Donald Trump amerikai elnök, Recep Tayyip Erdoğan török elnök, valamint a szövetség mind a 32 tagállamának vezetője is részt vesz.
A csúcstalálkozón Magyarországot Magyar Péter miniszterelnök képviseli, akinek ez lesz az első NATO-csúcsa kormányfőként. Korábban megírtuk, hogy a magyar álláspont várhatóan továbbra is azon alapul, hogy Budapest nem kíván közvetlenül részt venni az Ukrajnának szánt fegyverszállításokban, ugyanakkor a kormány célja, hogy Magyarország megbízható és kiszámítható szövetségesként vegyen részt a NATO közös munkájában. A találkozón várhatóan Donald Trump amerikai elnökkel is egy időben lesz jelen a magyar miniszterelnök, miközben a transzatlanti kapcsolatok jövője is kiemelt téma lesz.
A NATO vezetői emellett a tavaly elfogadott, a GDP 5 százalékát elérő védelmi és biztonsági kiadási cél végrehajtását, az európai hadiipari kapacitások bővítését és Ukrajna további támogatását is napirendre tűzik. A csúcstalálkozóhoz kapcsolódó védelmi ipari fórumon több jelentős hadiipari beruházás és együttműködés bejelentése is várható, miközben a szövetség hosszú távú elrettentő képességének megerősítése is a tárgyalások középpontjában áll.