Számtalan párizsi lakos nem örül annak, hogy városuk ad otthont az idei nyári olimpiai játékoknak, miközben Emmanuel Macron francira elnök éppen arra törekszik, hogy az eseményt, és főleg a nyitórendezvényt ünnepi parádévá alakítsa. A nyitóünnepre méregdrága jegyeket árusítanak, ezek közül a legolcsóbb 2700 euró.

Az utóbbi hónapokban többször is elhangzott, hogy az olimpia fel fogja lendíteni az inflációval sújtott francia gazdaságot. A gazdasági haszon azonban távolról sem biztos, az Euronews Business pedig utánajárt, hogy vajon megéri-e az eseménnyel járó pénzügyi befektetés Párizsnak, és persze Franciaország egészének.

Gyenge megtérülés

A korábbi olimpiai játékokat nézve látható, hogy az eseményre fordított pénzek mély kútban vesznek el. Martin Müller, a Lausanne-i Egyetem professzora azt mondta az Euronewsnak, hogy ennek az egyik oka, hogy a rendező országok az esemény miatt rengeteg pénzt költenek olyan speciális infrastruktúrára, mely az esemény után nem, vagy csak korlátozottan használható. Emlékeztetett: a 2014-es szocsi téli olimpiai játékok óta az épített infrastruktúra karbantartása évente több mint 920 millió eurót emészt fel. Müller szerint a rendezők gyakran alábecsülik a költségeket, cserébe túlbecsülik az előnyöket. 

Az olimpiáknak ráadásul nemcsak a megrendezése, hanem pályázati költsége is magas, ami egyes városok és országok számára eleve riasztó.

„Tokió 150 millió dollárt költött egy sikertelen 2016-os ajánlatra, és annak mintegy a felét a sikeres 2020-as licitre” – magyarázta James McBride és Melissa Manno, a Francia Külkapcsolatok Tanácsának (CFR) munkatársa.

Túl nagy hatalom összpontosul a NOB kezében?

Egyes szakértők szerint a NOB helyzete túlságosan előnyös, mivel a pályázó városok közül kizárólag ők választanak, és olyan feltételeket szabhatnak az infrastruktúra és a jegyértékesítés kapcsán, melyeket a házigazdának tiszteletben kell tartania. A feltételek pénzbe kerülnek, a NOB a maga hasznát pedig anélkül is megkapja, hogy bármilyen kockázatot közösen vállalna a rendezővel, sőt: a közvetítési jogokból is nagyobb szeletet hasít, mint a rendező ország, ugyanis a jogok felett monopóliummal rendelkező Olympic Broadcasting Services-nek köszönhetően ő diktálja a feltételeket.

Szakértők már számos módszert javasoltak a NOB hatalmának csökkentésére, és hogy a Bizottság a rendező városokkal osztozzon a pénzügyi kockázaton, de eddig nem jártak sikerrel.

Több mint százezer munkahelyet teremthet az esemény

A politikusok az olimpiák népszerűsítésével kapcsolatban folyton arról beszélnek, hogy a gazdaság fellendül, és hogy munkahelyeket teremtenek az építőipari és a vendéglátóipari szektorban. A párizsi szervezőbizottság is éppen erről beszél, szerintük

több mint 181 ezer munkahelyet hozhat az esemény, noha ennek jó része időszakos, kifejezetten az olimpia idejére szól.

Az eseményből rengeteg nemzetközi cég profitál, például szálloda- és étteremláncok, autókölcsönzők és légitársaságok, csakhogy ezek a nyereség nagy részét nem feltétlenül hagyják a városban. 

A párizsiakat óva intik a várostól az olimpia ideje alatt

A francia fővárosban egy metrójegy 2,15 euróba kerül, az olimpia idején azonban 4 eurót kell érte fizetni. Valérie Pécresse, a párizsi régió tanácsának elnöke a helyieknek eleve azt javasolta, hogy az olimpia alatt dolgozzanak otthonról, vagy ha tehetik, hagyják el Párizst az olimpia és a paralimpia idejére.

Az olimpia természetesen a turisztikai szektorra is bőven kihat. Egyes városokban, például Londonban, Pekingben és Salt Lake Cityben csökkent a turizmus az olimpia évében, de például Barcelonában fellendült. Müller szerint a sportturisták nagyrészt helyettesítik azokat a turistákat, akik egyébként is jöttek volna, de úgy véli: az olimpia gazdasági hatása a francia fővárosra valószínűleg elhanyagolható lesz. A szakértők összességében állítják: a nyári játékok rendezése aligha kifizetődő.