Vlagyimir Putyin bejelentése szerint, a növekvő geopolitikai feszültségek és az új külső fenyegetések és kockázatok megjelenése miatt fontos, hogy Oroszország modern és folyamatosan bevethető stratégiai erőkkel rendelkezzen – írja a Reuters.

A gyakorlat az orosz-ukrán háború kritikus pillanatában történt, miután hetek óta olyan orosz jelzések érkeztek a Nyugat felé, amelyek szerint Moszkva válaszolni fog arra, ha az Egyesült Államok és szövetségesei lehetővé teszik Kijev számára, hogy nagyobb hatótávolságú rakétákat lőjön ki mélyen Oroszországba.

Kapcsolódó

A gyakorlaton Oroszország teljes nukleáris ereje - földi, tengeri és légi indítású rakéták - részt vett.

A Yars interkontinentális ballisztikus rakétát az északnyugat-oroszországi Plesetsk kozmodromról indították a távol-keleti Kamcsatka félszigetre. A Sineva és a Bulava ballisztikus rakétákat pedig tengeralattjárókról lőtték ki, cirkálórakétákat pedig stratégiai bombázó repülőgépekről indítottak - közölte a védelmi minisztérium.

A 2 és fél éve tartó háború orosz tisztviselők szerint a legveszélyesebb szakaszába lépett, mivel a Nyugat azt fontolgatja, hogy hogyan támogathatná meg Ukrajnát, miközben az orosz erők az ország keleti részén nyomulnak előre.

Hangsúlyozom, hogy nem fogunk új fegyverkezési versenybe bocsátkozni, de a nukleáris erőket a szükséges elégséges szinten fogjuk tartani

 – mondta Vlagyimir Putyin, aki szerint a nukleáris fegyverek bevetése „rendkívül kivételes intézkedés” lenne.

A múlt hónapban a Kreml vezetője jóváhagyta a hivatalos nukleáris doktrína módosításait, kibővítve azon forgatókönyvek listáját, amelyek alapján Moszkva fontolóra venné az ilyen fegyverek bevetését. A változtatások értelmében Oroszország közös támadásnak tekintene minden olyan támadást, amelyet egy nukleáris hatalom támogat.

Oroszország jelenleg a világ legnagyobb atomhatalma. Az Egyesült Államok együttesen a világ nukleáris robbanófejeinek 88 százalékát ellenőrzi.

Lélekben is felkészítik a svédeket egy esetleges háborúra

Utoljára Napóleon idejében harcolt, az orosz-ukrán konfliktus azonban alapjaiban változtatta meg Svédország külpolitikáját. NATO-csatlakozása után most olyan védelmi stratégiát tett közzé, amely még a katonai szövetség által elvártnál is jóval nagyobb ráfordítást irányoz elő a fegyveres erőkre és a polgári védelemre.
Bővebben>>>