Afganisztánban négy év telt el azóta, hogy a tálibok újra hatalomra kerültek, és az országban a nők helyzete minden korábbinál drasztikusabb fordulatot vett. Az elmúlt időszakban közel száz jogfosztó rendelet született, melyek eredményeképpen

Afganisztánban a nők szinte teljesen eltűntek a közéletből, az oktatásból, a munkaerőpiacról, sőt, még az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésük is erősen korlátozottá vált.

A tálib rezsim szigorú szabályokat vezetett be: tilos a nőknek nyilvánosan megszólalni vagy médiaszereplést vállalni, sőt, közlekedni is csak férfi kísérővel lehet. Ha egy nő egyedül jelenik meg, magánvállalkozások, sőt kórházak is megtagadhatják tőle a szolgáltatást. A viselet szabályai is egyre szigorúbbak: az ország egyes régióiban már kizárólag a teljes testet elfedő chador viselete engedélyezett, a vallási előírások miatt, melyet mahramnak neveznek.

Alapvető jogok teljes ellehetetlenítése

A női oktatást teljesen betiltották: lányok nem tanulhatnak középiskolában, felsőoktatásban pedig még azok is tiltással szembesülhetnek, akik korábban már felvételt nyertek valamely intézménybe. Ez azt jelenti, hogy Afganisztánban az új generáció nem szerezhet diplomát, nem lehet szakember vagy tanító. A nők 78 százaléka így semmilyen gazdasági, oktatási vagy képzési lehetőséghez nem jut.

Ennek gazdasági következményei is súlyosak: az ország elveszíti munkaerejének felét, miközben a nők családokban elfoglalt szerepe is egyre korlátozottabb, a döntéshozatalból a legtöbb esetben kihagyják őket.

Az egészségügy szintén súlyos válságban van. A női orvosok számának csökkentése miatt egyre többen maradnak ellátatlanul, hiszen férfi orvoshoz egy nő nem fordulhat. Az ENSZ szerint a jövőben az anyai halálozás 50 százalékkal is megugorhat, ami minden korábbinál komolyabb humanitárius veszélyt jelent. Ezzel párhuzamosan nő a nők ellen irányuló erőszak és a kényszerházasságok száma, miközben a jogi védelem teljesen megszűnt.

A tálib hatóságok a független médiaszereplőket is elhallgattatták, az újságírók jelentős része emigrációba kényszerült, a közösségi médiára pedig szigorú felügyeletet vezettek be. A nők jogai, amelyekért több generáción keresztül harcoltak, gyakorlatilag eltűntek. Bár néhányan még mindig segíteni próbálnak, történeteket gyűjtenek, tiltakoznak, a társadalmi ellenállás lehetősége szinte a nullára csökkent.

Az ENSZ afgán női szervezetének képviselője szerint nem csak Afganisztánról van szó: ha a világ közönyösen hagyja ezt a szintű jogfosztást, az egészet precedensként kezelik. Így kerülhet veszélybe a nők jogainak egyetemes védelme – írja a France24.