Gyorsabb intézkedésekkel emberéletek ezreit lehetett volna megmenteni – ezt állapította meg egy vizsgálati jelentés, amely súlyos bírálatokat fogalmazott meg a kormányzati járványkezelésről – írta a Reuters.

A 2023 nyarán kezdődött vizsgálatot Heather Hallett, az angol fellebbviteli bíróság nyugalmazott bírája vezeti. A most bemutatott 800 oldalas, úgynevezett köztes jelentés – a vizsgálat ugyanis 4 részre tagolódott – fő megállapításai közé tartozik, hogy az akkori miniszterelnök vezette konzervatív párti brit kormány csak 2020. március 16-án, és akkor is csak ajánlás formájában vezette be a korlátozásokat, amelyeket sokkal korábban érvénybe kellett volna léptetni.

Hallett szerint Boris Johnson nem érzékelte a Covid-vírus okozta helyzet súlyosságát miután az 2020 elején megjelent, és úgy gondolta, más kormányzati ügyekre tereli a figyelmet, mert közben Nagy-Britannia akkoriban elakadt az Európai Unióból való kilépésről szóló tárgyalásokon.

A jelentés szerint, ha hamarabb vezetik be a teljes kijárási tilalmat, és zárják be az intézményeket, üzleteket, akkor könnyebben lehetett volna átvészelni a pandémiát. A vizsgálati jelentés ugyanakkor elismeri, hogy a kötelező zárlatokról hozott rendelkezések a legnehezebb döntések voltak, amelyeket Nagy-Britannia kormányainak valaha be kellett vezetniük. A bizonyítékok szerint a 2020. március 23-án kötelezővé tett országos zárlatot egy héttel korábban el kellett volna rendelni.

A modellszámítások azt mutatják, hogy ha a brit kormány március 16-án bezárja az országot, a koronavírusjárvány első hullámának július 1-ig tartó szakaszában 48 százalékkal kevesebben haltak volna meg Angliában a vírus miatt. A vizsgálatot végző szakértők számításai szerint ez azt jelenti, hogy csak ebben az időszakban a ténylegesnél hozzávetőleg 23 ezerrel kevesebb haláleset következett volna be Angliában.A brit egészségügyi minisztérium számításai szerint a brit koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma 2020 és 2023 között megközelítette a 230 ezret.

A vizsgálati jelentés szerint nem csak a brit kormány, hanem a skót, a walesi és az észak-írországi kormányok helyi szinteken külön is meghozott válaszintézkedései rendre túlságosan megkésettek és elégtelenek voltak.

A dokumentum megbocsáthatatlannak nevezi, hogy a hatóságok 2020 folyamán rendre újból és újból elkövették ugyanazokat a hibákat.

A jelentés úgy fogalmaz, a Johnson-kormányt a járvány első időszakában toxikus és kaotikus működés jellemezte, és az intézkedésekbe vetett lakossági bizalmat megrendítette, hogy a kormány által elrendelt korlátozásokat a kormánytisztviselők – köztük Boris Johnson – is rendszeresen megsértették. Johnsont 2022 júliusában kényszerítették lemondásra, miniszterelnöki mandátumát záró számos botrány között szerepelt a Downing Streeten, a Covid miatti lezárások alatt rendezett bulikról szóló leleplezés is.

Mind őt, mind Rishi Sunakot, a világjárvány idején pénzügyminisztert, aki később miniszterelnök lett, megbírságolták a kijárási korlátozások megszegése miatt.

Matt Hancock egészségügyi miniszter is lemondott, miután fotók kerültek nyilvánosságra, amelyeken a korlátozásokat megszegve megcsókolja és átöleli egyik asszisztensét az irodájában. 

A nagy-britanniai koronavírus-járvány első évében, 2020-ban 10,4 százalékkal – a modern brit gazdaságtörténetben példátlan mértékben – zuhant a brit hazai össztermék (GDP) értéke.