Kényes trend terjedt el idén a németeknél: a szigorúbb menedékjogi eljárások és a megnövekedett kitoloncolási nyomás miatt a harmadik országbeli bevándorlók egyre gyakrabban kérnek védelmet az európai gyökerű egyházaktól, hogy elkerüljék a hazájukba történő visszatérést. 

Félnek a deportálástól, inkább maradnának

Vasárnap a Funke Media Group lapjai számoltak be arról, hogy a Németországi Evangélikus Egyház (EKD) új jelentése szerint számos regionális egyháznál az a tapasztalat, hogy az utóbbi időben „nagyon megnőtt” az egyházi menedékjog iránti kérelmek száma, amelyért a protestáns egyház elsősorban a „megnövekedett deportálási nyomást” okolja. 

Kapcsolódó

Az egyházi menedékjog iránti kérelmek több mint négyszeresére nőttek az első három hónapban, amelynek hátterében a bizonytalan tartózkodási státusszal rendelkező emberek növekvő félelme és bizonytalansága áll.

A nagy kereslet miatt azonban egyes érintetteknek helyhiány miatt védelem nélkül kell maradniuk – közölte az EKD szóvivője.

Megjegyezte: az egyre hangosabb deportálási viták nemcsak a kérelmezőkben keltenek riadalmat, hanem érezhetően megmérgezik az egész társadalom gondolkodását. 

A protestánsok a legnépszerűbbek

A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (Bamf) szerint a protestáns, katolikus és független gyülekezetek az idei év első negyedévében összesen 617 egyházi menedékjogi esetet jelentettek, míg a hatóság 2024 egészében 2386 kérelmezőt regisztrált – ebben jelentős többségben protestáns és közel félezer katolikus eset volt, míg 150-en a szabadegyházi megoldásban bíztak.

Az egyházi menedékjog esetében a plébániák vagy szerzetesrendek ideiglenesen fogadnak be menedékkérőket Németországban, hogy elkerülhessék a hazájukba való kitoloncolást vagy a dublini eljárás keretében egy másik országba való visszatérést – ismerteti a Die Welt.

Dossziét vezetnek a nehéz esetekről

Ezt a kivételes menedékjogot általában akkor adják meg a felekezetek vezetői, ha a kitoloncolás vagy hazatelepítés valószínűsíthetően veszélyt jelent a menekült életére és testi épségére.

Az egyházi menedékjognak nincs jogalapja, ám 2015-ben a szövetségi belügyminisztérium és az egyház képviselői megállapodtak abban, hogy „a különös humanitárius nehézségek elkerülése érdekében” az indokoltan nehéz esetekben személyenként vizsgálják meg a kérelem megalapozottságát, amelynek részleteiről titkos dossziét nyújtanak be a hatóságokhoz.