Szűk többséggel, mindössze tíz szavazat különbséggel döntött az Európai Parlament arról, hogy az Európai Unió és a Mercosur-országok között január 17-én aláírt partnerségi és ideiglenes szabadkereskedelmi megállapodásokat az Európai Unió Bírósága elé utalja véleményezésre. A döntés következményeként az egyezmény ratifikációja akár két évvel is elcsúszhat.
Az Európai Parlament szerdán szavazott arról a határozatról, amely az EU–Mercosur-megállapodás jogszerűségének vizsgálatát kezdeményezi Luxemburgban. Az indítvány elfogadására azért került sor, mert több tagállam és EP-képviselő szerint a több mint 25 éve tárgyalt egyezmény súlyosan károsíthatja a nemzeti gazdaságokat, különösen az agrárszektort.
Az Európai Unió Bírósága jellemzően 18–24 hónap alatt hoz döntést egy ilyen ügyben, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a ratifikációs folyamat akár két évre is befagyhat.
A szavazást jelentős várakozás előzte meg. A törésvonal ezúttal nem ideológiai alapon húzódott, hanem tagállamok között, így már előzetesen is szoros eredményre lehetett számítani. Végül az Európai Parlament 334 igen, 324 nem és 11 tartózkodás mellett döntött úgy, hogy kikéri a luxemburgi bíróság véleményét.
Politikai mérföldkő, piaci bizonytalanság
Mindez alig néhány nappal azután történt, hogy az Európai Unió és a Mercosur országcsoport formálisan is aláírta a szabadkereskedelmi megállapodást, lezárva egy több mint húsz éve húzódó tárgyalássorozatot. Bár a lépés politikai értelemben mérföldkőnek számít, a piaci következmények értelmezése továbbra is óvatos – hívta fel a figyelmet Szitás Lóránt, az XTB piaci elemzője.
A befektetők már eddig sem kezelték végleges tényként az egyezményt. Ennek oka, hogy a hatálybalépéshez nemcsak az Európai Parlament jóváhagyása, hanem a nemzeti ratifikációs folyamatok lezárása is szükséges. A mostani döntés ezt a bizonytalanságot érdemben meghosszabbítja. Az árfolyamokban ennek megfelelően inkább egy „opciós jellegű” várakozás jelenik meg, nem pedig átfogó fundamentális újraértékelés.
Hol lehet a pénzügyi katalizátor?
Az XTB elemzője szerint a legközvetlenebb piaci hatást továbbra is az ipari vámok fokozatos leépítése jelentheti. Az egyezmény az alábbi szektorokat érinti kiemelten:
- autóipari alkatrészek: 35 százalékos vám
- gépipar: 20 százalék
- vegyipar: 18 százalék
- gyógyszeripar: 14 százalék.
Az Európai Bizottság becslése szerint ezen vámok eltörlése évente több mint 4 milliárd euró megtakarítást hozhat az európai exportőrök számára. Az aláírás önmagában még nem növeli ezt az összeget, ugyanakkor növeli annak esélyét, hogy a piac a ratifikáció előrehaladtával elkezdi beárazni a hatást.
A Bizottság emellett kiemelten kezeli a Mercosur közbeszerzési piacainak megnyitását az európai vállalatok előtt, azonos feltételek mellett, ami elsősorban az infrastruktúrához és ipari beruházásokhoz kötődő cégek számára lehet releváns.
Európai „top pickek”
Az európai oldalon több nagyvállalat is kedvező pozícióból várhatja a fejleményeket.
A Stellantis esetében Dél-Amerika már most is jelentős piac: 2024-ben a régióból származó árbevétel 15,9 milliárd eurót tett ki, ami a teljes bevétel mintegy 10 százaléka.
A BASF számára a vegyipari vámhatások mellett az agrárüzletág kulcsszerepet játszik. Az Agricultural Solutions szegmensben a „Dél-Amerika, Afrika, Közel-Kelet” régió értékesítése 2,356 milliárd eurót ért el 2024-ben.
A Siemens esetében a közbeszerzések megnyitása lehet döntő. A vállalat 2024-ben 23,8 milliárd euró árbevételt realizált az amerikai kontinensen, ami már most is jelentős kitettséget jelez.
Mercosur-oldali potenciális nyertesek
A Mercosur-országok vállalatainál a befektetési logika elsősorban a kvótákra és a piacra jutásra épül.
A BRF esetében az EU által előirányzott kvóták meghatározók:
- 180 ezer tonna vámmentes baromfi
- 99 ezer tonna csökkentett vámtarifájú marhahús.
Az Adecoagro a Mercosur mezőgazdasági szektorának proxyjaként működik. Az EU:
- 450 ezer tonna vámmentes etanolkvótát irányoz elő vegyipari felhasználásra,
- további 200 ezer tonnát részleges vámcsökkentéssel.
A Cosan közvetlen kitettséggel rendelkezik az etanolpiacon, mintegy 3 milliárd literes bejelentett kapacitással.
Miért nincs egységes piaci reakció?
Az elmúlt három hónap árfolyammozgásai jól mutatják, hogy az EU–Mercosur megállapodás esetében a részvényszelekció kulcsszerepet játszik:
- Stellantis: +0,10 százalék,
- BASF: +4,81 százalék,
- Siemens: +8,08 százalék,
- Adecoagro: +9 százalék,
- Cosan: –12,29 százalék,
- BRF: +26,57 százalék.
Ez arra utal, hogy az egyezmény önmagában nem magyarázza az árfolyamokat. A vállalatspecifikus fundamentumok, a globális ciklus, valamint a nyersanyag- és devizapiaci környezet legalább ilyen súllyal befolyásolják az árazást.
Az elemző szerint a Mercosur-egyezmény aláírása politikai értelemben előrelépésnek számított. A mostani európai parlamenti döntés azonban világossá tette: a piac számára a történet messze nem lezárt. Rövid távon inkább a bizonytalanság meghosszabbodása, mintsem azonnali fundamentális újraárazás várható. A valódi értékelési hatás a ratifikációs folyamat során, lépésről lépésre jelenhet meg – elsősorban azoknál a vállalatoknál, amelyek már most is erős regionális kitettséggel rendelkeznek.