A Népi Felszabadító Hadsereg januárban átlagosan napi 5,4 repülőgépet küldött át a Tajvani-szoros középvonalán. Ez a szám legalacsonyabb Lai Ching-te 2024 májusában történt elnökké válása óta. A Bloombergnek nyilatkozó szakértő szerint ez a csökkenés arra mutat rá, hogy az elmúlt néhány évben a kínai hadsereg befejezte a legtöbb repülési kiképzését. 

Chien Chung, a tajvani katonai think tank, a Nemzeti Védelmi és Biztonsági Kutatóintézet adjunktusa szerint a tapasztaltabb pilóták mostantól több időt fordíthatnak a taktikái képzésre ahelyett, hogy az egyéni repült órák számának növekedésére irányuló képzéssel foglalkoznának.

Kína fokozta a jelenlegi tajvani kormány katonai megfélemlítését, és több nagy léptékű hadgyakorlatot is tartott Tajvan körül, kifejezve ezzel ellenszenvét annak kapcsán, hogy az Egyesült Államok 11 milliárd dolláros fegyvercsomagot hagyott jóvá Tajpej számára.

A tajpeji kormány elutasítja, hogy Kína igényt tart Tajvanra, és azt hangsúlyozza: Tajvan de facto szuverén állam, amely nagyobb nemzetközi elismerésre vár. Lai vezetése óta Tajvan igyekszik a védelmi képességeit erősíteni, hogy Kínát elrettentse az agressziótól.

Hszi Csin-ping kínai vezető tisztogatást hajtott végre a hadsereg legfelsőbb vezetésében, legutóbb a legfőbb tábornoktól vált meg, emellett pedig egyéves fegyverszünetet kötött Donald Trumppal. Ezek a fejlemények azonban vélhetően nincsenek kapcsolatban a felszabadító hadsereg repülőgépeinek tevékenységével, a csökkentett gyakorlati tevékenység nagy valószínűséggel nem jelent Tajvan számára nyugalmat.

Lin-Ying-yu, a tajpeji Tamkang Egyetem Nemzetközi Ügyek és Stratégiai Tanulmányok Intézetének docense a lapnak azt mondta, a repüléseknél sokkal aggasztóbb, hogy a repülőgépek között egyre összetettebb műveletek figyelhetők meg.

Peking odacsapott: húsz amerikai hadiipari óriást büntetnek Tajvan miatt

Kína szankciókat vezetett be húsz amerikai hadiipari vállalattal és több vezetőjükkel szemben válaszul az Egyesült Államok több mint 11 milliárd dolláros tajvani fegyvereladására. A cégek vagyonát befagyasztják, üzleti tevékenységüket Kínában megtiltják, egyes vezetők pedig nem léphetnek be az ország területére sem.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.