Japánban megnyílt a lehetőség a Kashiwazaki-Kariwa atomerőmű újraindítására, miután Niigata prefektúra (Japánban így hívják a közigazgatási tartományt) közgyűlése jóváhagyta az üzembe helyezést. A létesítmény a világ legnagyobb teljesítményű nukleáris erőműve, amelyet a fukusimai erőművet is működtető Tokyo Electric Power Company (Tepco) üzemeltethet.

A döntés jelentőségéről Aszódi Attila atomenergia-ügyi szakértő, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja beszélt az InfoRádióban.

A Kashiwazaki-Kariwa erőműben hét forró vizes reaktor működik, összesen több mint 8000 megawatt beépített kapacitással.

A telephely valójában két részből áll: a déli oldalon négy, az északi területen három blokk található, ezzel globális összevetésben is kiemelkedő méretű energiatermelő egységről van szó.

Japán atomenergia-politikája a 2011-es fukusimai baleset után gyökeresen megváltozott. A cunami és földrengés okozta katasztrófa nyomán az ország valamennyi atomerőművét leállították, ami súlyos gazdasági következményekkel járt. Az energiahordozókban szegény szigetországban akkor 54 blokk működött, amelyek az áramtermelés mintegy 30 százalékát adták. A kiesés pótlására Japán jelentősen növelte a cseppfolyós földgáz (LNG) importját, ami megdrágította az energiát a gazdaság és a lakosság számára is.

A most újrainduló erőmű helyzete azonban különösen érzékeny. Egyrészt ugyanaz a Tepco üzemelteti, amely a fukusimai létesítményt is, így a közvélemény és a politika egyaránt azt vizsgálja, milyen tanulságokat vont le a vállalat a 2011-es eseményekből.

Másrészt a telephely közelében 2007-ben már történt egy jelentős földrengés, amelynek során a blokkok mechanikai terhelése meghaladta a tervezési alapértékeket. Bár nukleáris baleset nem történt, transzformátortűz keletkezett, és a hatóságok reakciója is lassúnak bizonyult.

Aszódi Attila szerint éppen ezek a korábbi tapasztalatok magyarázzák, miért kíséri kiemelt figyelem a visszaindítást. A 2007-es földrengés tanulságaira épülő biztonságnövelő intézkedések, valamint a fukusimai baleset után bevezetett új szabályozás együttese határozza meg a mostani döntést mérnöki és politikai szempontból is.

Japánnak ugyanakkor sürgősen szüksége van energiára.

A kormány célja, hogy 2040-re 20 százalékra növelje a nukleáris energia arányát az energiatermelésben, csökkentve a gáz- és szénimport-függőséget. A szakértő szerint már a Kashiwazaki-Kariwa első reaktorának elindítása is 2 százalékkal növelheti a tokiói térség áramellátását.

A fukusimai leállás után Japán teljesen új nukleáris biztonsági rendszert dolgozott ki. Az eddigi adatok szerint 14 reaktor már újraindult, miközben 19 blokk továbbra is felfüggesztett üzem státuszban van, köztük a most engedélyezett egységek is. A következő években ezek fokozatos visszakapcsolása várható, sőt az is felmerült, hogy új atomerőművek építésébe kezdjenek.

Aszódi Attila szerint Japán példája Európa számára is tanulságos. Míg a szigetország úgy állította le atomerőműveit, hogy azok később újraindíthatók legyenek, addig Németország műszakilag is visszafordíthatatlanná tette az atomenergiából való kilépést. Eközben több európai kormány már az energiastratégia felülvizsgálatáról beszél, egy olyan időszakban, amikor az ellátásbiztonság és az árstabilitás ismét előtérbe került - írja az Infostart.

Kapcsolódó