Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Donald Trump amerikai elnök szerdán Franciaországban aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti egyetértési nyilatkozatot a konfliktus lezárásáról, ezért elmarad a péntekre Genfbe tervezett hivatalos ceremónia - közölték amerikai tisztségviselők.
A tájékoztatás szerint az elnök Versailles-ban látta el kézjegyével a dokumentumot, ahová a francia államfő meghívására utazott. A Fehér Ház tájékoztatása alapján a megállapodás aláírt példányáról készült fotót azonnal eljuttatták az iráni félhez, valamint a béketárgyalásokon közvetítőként részt vevő országoknak.
Az eredeti tervek szerint JD Vance alelnök utazott volna pénteken Genfbe a hivatalos aláírásra. Egyes források szerint ugyanakkor ettől függetlenül amerikai-iráni találkozót még tarthatnak Svájcban, mivel az aláírt dokumentum alapján most egy 60 napos tárgyalási szakasz veszi kezdetét.
A Fehér Ház szerdán ismertette a 14 pontból álló egyetértési nyilatkozat főbb elemeit is - írta az MTI. Ezek alapján:
- Irán a következő két hónapban szabadon exportálhatja kitermelt kőolaját és kőolajtermékeit, az amerikai pénzügyminisztérium pedig ideiglenesen engedélyezi a szankciókkal sújtott iráni olajtermékek kereskedelmét.
- A megállapodás része a Hormuzi-szoros feltétel nélküli megnyitása is a tárgyalási időszak idejére. A hosszú távú szabályozásról ugyanakkor Iránnak, Ománnak és az öböl menti államoknak kell majd megegyezniük. Amerikai tisztségviselők jelezték, hogy Washington arab partnerei nem támogatnának olyan rendszert, amely lehetővé tenné Irán számára, hogy díjat szedjen a hajózási útvonal használatáért.
- Az egyezmény emellett kilátásba helyezi egy 300 milliárd dolláros, Irán újjáépítését és gazdasági fejlesztését szolgáló alap létrehozását arab országok és az Egyesült Államok hozzájárulásaiból. A Fehér Ház ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem jelent automatikus amerikai pénzügyi kötelezettségvállalást.
- Washington vállalta, hogy a 60 napos tárgyalási időszak alatt nem vezet be újabb szankciókat Irán ellen, és nem vezényel további csapatokat a térségbe. Ha pedig sikerül végleges megállapodásra jutni, az amerikai erők visszatérhetnek a február 28-ai katonai offenzíva előtti állomáshelyeikre.
- A végleges egyezmény rendelkezhet majd Irán atomprogramjának lezárásáról és a magas fokon dúsított uránkészlet sorsáról is. A tervek szerint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség részt vehetne a készletek polgári célú felhasználásra alkalmassá tételében.
Az amerikai adminisztráció szerint amennyiben Irán hosszú távon is ellenőrizhető módon teljesíti vállalásait atomprogramjával kapcsolatban, akár az ENSZ-szankciók feloldása is szóba kerülhet. A washingtoni tisztségviselők ugyanakkor jelezték, hogy az Egyesült Államok bármikor megszakíthatja a tárgyalásokat, ha úgy ítéli meg, hogy Teherán csupán időhúzásra használja a folyamatot.
A német Bild magazin szerint - amely videót is csatolt az aláírásról - továbbra sem világos, hogy pénteken valóban sor kerül-e az amerikai és az iráni képviselők svájci találkozójára. A Hormuzi-szoros jövője is kérdéses: Mohammed Bagher Ghalibaf iráni főtárgyaló az állami televíziónak azt mondta, hogy a végleges békemegállapodásról szóló 60 napos tárgyalási időszak után Irán nem kíván visszatérni a háború előtti állapotokhoz a stratégiai jelentőségű hajózási útvonal esetében.