Nagy-Britannia újra életbe léptette az ENSZ-szankciókat Irán ellen az iráni nukleáris fejlesztésről kötött megállapodás megsértése miatt. A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint a büntetőintézkedések 121 iráni illetékesre és szervezetre vonatkoznak. Az érintettek a tárca szerint részt vesznek az iráni nukleáris fejlesztési programban vagy a ballisztikus rakéták kifejlesztését célzó tevékenységben.

A London által most újból érvényesített szankciók közé tartozik

  • a hagyományos fegyverek kereskedelmére meghirdetett embargó,
  • valamint az olyan termékek, alapanyagok, felszerelések és technológiák iráni exportjának tilalma, amelyek felhasználhatók az iráni urándúsítási, újrafeldolgozási és nehézvíz-termelési tevékenységhez, valamint a nukleáris fegyvereket célba juttató eszközök fejlesztéséhez.

A csütörtökön bejelentett brit szankciók előzményeként az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről tíz éve kötött többhatalmi megállapodásban (Joint Comprehensive Plan of Action, JCPoA) részes, E3-csoportként ismert három európai hatalom, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország augusztus végén közösen kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsánál az úgynevezett snapback-mechanizmus elindítását, azzal az indokkal, hogy Irán komoly mértékben megsérti a JCPoA-megállapodásból eredő kötelezettségeit.

  • A mechanizmus lehetővé teszi az Iránnal szembeni korábbi ENSZ-szankciók, például az általános fegyverembargó, valamint számos iráni személy és szervezet elleni büntetőintézkedések újbóli életbe léptetését.

A snapback-folyamat az E3-csoport által meghatározott 30 napos türelmi időszak után lezárult, így szeptember végén ismét érvénybe léptek a Teheránnal szemben foganatosított, de a JCPoA-szerződés nyomán enyhített vagy feloldott BT-szankciók, és London ennek szerzett érvényt a maga részéről a csütörtökön bejelentett intézkedésekkel.

Yvette Cooper brit külügyminiszter minapi nyilatkozatában hangsúlyozta:

Teherán 2019 óta olyan mennyiségű dúsított uránt halmozott fel, amely 48-szorosan haladja meg a JCPoA-egyezményben rögzített felső határt.

A brit külügyminisztérium adatai szerint Iránnak 440 kilogrammnyi 60 százalékosra dúsított uránkészlete van, és Irán az egyetlen ország az egész világon, amelynek nincs nukleáris fegyvere, és mégis ilyen magas dúsítási szintű uránt állított elő ekkora mennyiségben.

Erre a brit kormány már korábban is felhívta a figyelmet.

David Lammy előző brit külügyminiszter - akit Keir Starmer miniszterelnök nemrég miniszterelnök-helyettessé nevezett ki - a londoni alsóházban néhány hete tartott tájékoztatásában elmondta:

az Irán által elért 60 százalékos urándúsítási szint csak nukleáris fegyver előállításának szándékával magyarázható, mivel a polgári célú atomreaktorok fűtőanyagaként használt urán dúsítási szintje általában 3-5 százalék.

Az iráni elnök az ENSZ előtt tett ígéretet: országa soha nem fog atombombát gyártani

Az iráni elnök az ENSZ közgyűlése előtt megerősítette, amit már korábban is hangoztatott, hogy nukleáris programjukat csak békés célokra használják. Erről itt olvashat többet >>>