Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Farnborough International Airshow egyik központi témája ezúttal az, miként képes a védelmi és repülőgépipar lépést tartani a gyorsan növekvő kereslettel. Érdekesség, hogy az angliai rendezvényt közvetlenül a NATO ankarai csúcstalálkozója után hozzák tető alá, ahol a tagállamok megerősítették elkötelezettségüket a közös védelmi gyártókapacitások bővítése és az innováció felgyorsítása mellett annak érdekében, hogy egy erősebb Európa egyben egy erősebb NATO alapja legyen.
A NATO-tagok korábban vállalták, hogy 2035-re a GDP-jük 5 százalékát fordítják védelemmel és biztonsággal kapcsolatos kiadásokra. Ennek első jelei már láthatók: 2025-ben az európai szövetségesek és Kanada több mint 139 milliárd dollárral növelték alapvető védelmi beruházásaikat, Ankarában pedig további 50 milliárd dollárnyi új beszerzésről döntöttek. Mindez azt jelzi, hogy a kontinens védelmi ipara hosszú évekre jelentős megrendelésállományra számíthat.
Gyökeresen át kell alakítani a gyártást
A Boston Consulting Group (BCG) elemzése szerint a megrendelések megszerzése óriási üzleti lehetőséget jelent a hadiipari vállalatok számára, ugyanakkor a teljesítés minden korábbinál összetettebb feladat lesz. Fabio Dal Pan, a BCG európai, afrikai és közel-keleti repülőgépipari és védelmi üzletágának vezetője szerint a legnagyobb kihívást azok a régi működési modellek jelentik, amelyek szűk keresztmetszeteket és jelentős gyártási torlódásokat okoznak.
A vállalatoknak újra kell gondolniuk működésüket, különben nem lesznek képesek időben teljesíteni az új megrendeléseket.
A tanácsadó cég szerint Európa védelmi beszállítói hálózata rendkívül széttagolt: a láncban számos kisebb, specializált vállalkozás működik, amelyek eddig kis volumenű, magas hozzáadott értékű termelésre rendezkedtek be. A következő években azonban ezeknek a cégeknek tömegtermelésre kell átállniuk, ami jelentős beruházásokat, technológiai fejlesztéseket és új együttműködési modelleket igényel.
- A nagy hadiipari fővállalkozóknak szakítaniuk kell azzal a gyakorlattal, amelyben a teljes technológiai tudást és fejlesztést saját szervezetükön belül tartják.
- A jövőben nyitottabb technológiai architektúrákra és szorosabb együttműködésre lesz szükség az első szintű beszállítókkal, valamint az innovatív startupokkal is.
- A nagyvállalatok szerepe egyre inkább az ökoszisztéma koordinálása és az integráció lesz, nem pedig minden fejlesztés házon belüli megvalósítása.
A BCG négy kulcsfontosságú feladatot jelölt meg a hadiipari vállalatok számára. Ezek közé tartozik az együttműködési modellek újragondolása, az egyértelmű stratégiai döntések meghozatala az olyan új piacokon, mint a pilóta nélküli rendszerek vagy az alacsony költségű fegyverrendszerek, a gyártási kapacitások gyors bővítése, valamint a magasan képzett munkaerő toborzása és megtartása. A tanácsadó cég szerint a mesterséges intelligencia is fontos szerepet játszhat a gyártás hatékonyságának javításában, például az ellátási láncok átláthatóbbá tételével, a termelési folyamatok optimalizálásával és az állásidők csökkentésével.
Magyarország is új pályára állíthatja a védelmi ipart
A siker kulcsa nem csupán az új fegyverrendszerek beszerzése, hanem a teljes védelmi ökoszisztéma megerősítése, a beszállítói láncok fejlesztése, a digitalizáció felgyorsítása és a megfelelően képzett szakemberek biztosítása. Ezek a kihívások Magyarországon is egyre hangsúlyosabban jelennek meg.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter már a parlamenti meghallgatásán hangsúlyozta:
Magyarország teljesíteni kívánja a NATO vállalását, amely szerint 2035-re a GDP 5 százalékát fordítja védelemre és biztonságra. A fejlesztések nem kizárólag fegyverbeszerzéseket jelentenek majd, hanem az infrastruktúra korszerűsítésére, a kibervédelmi képességek megerősítésére és olyan beruházásokra is kiterjednek, amelyek egyszerre szolgálják a honvédelem ügyét és a gazdaság versenyképességét.
A tárcavezető egyúttal jelezte: felülvizsgálják a korábbi évek védelmi ipari privatizációit, különösen azokat az eseteket, amikor NATO-tagállamokon kívüli befektetők is tulajdonrészt szereztek stratégiai jelentőségű vállalatokban. Emellett teljes transzparenciát ígért a honvédségi beszerzéseknél, kiemelt feladatnak nevezte a kibervédelem megerősítését, valamint megerősítette, hogy Magyarország továbbra is egy ütőképes, önkéntes haderőre épít, amelyet versenyképes életpályamodellel és korszerű infrastruktúrával kívánnak megerősíteni.
A versenyelőnyt már nem csak a fegyverek jelentik
Mindez jól illeszkedik ahhoz a nemzetközi irányhoz, amelyet a Boston Consulting Group is felvázolt: a következő évtizedben a védelmi ipar versenyképességét már nem kizárólag a fegyverrendszerek minősége, hanem az ipari háttér, a technológiai együttműködések, a digitalizáció és az ellátási láncok ellenálló képessége határozza meg.
A BCG szerint azok a vállalatok kerülhetnek versenyelőnybe, amelyek már most elkezdik átalakítani működésüket, nyitottabb együttműködési modelleket alakítanak ki, fejlesztik beszállítói hálózataikat és felkészülnek a védelmi ipar előtt álló új korszakra.
