Miközben a világ az ukrajnai invázió negyedik évfordulójára emlékezik, Oroszország váratlanul Szöulban mutatta be, hogy mit gondol a háború remélt, gyors lezárásáról. Az orosz nagykövetség épületére kifüggesztett hatalmas, vörös-fehér-kék transzparens – rajta az orosz trikolór és a „A győzelem a miénk lesz” felirat – nemcsak Ukrajnának szólt. Egy fricska volt Dél-Koreának, amely gyakorlatilag tehetetlenül nézi, ahogy északi katonák ezrei masíroznak az ukrán sárban különféle baráti szívességekért cserébe. 

Kép: Getty Images / picture alliance

Ám olybá tűnik, hogy ebben a tehetetlenségben a dél-koreaiak messze nincsenek egyedül.

Kapcsolódó

Célkeresztben nem más, mint a Nyugat

Ma már tudjuk, hogy az orosz invázió 2022-es megindulásakor az orosz tankokra és harckocsikra festett fehér „Z-betű” nem csupán leltári jelzés volt. Vlagyimir Putyin valójában a Zapad, azaz a Nyugat ellen indította a háborút, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy mindenáron megakadályozza, hogy a volt szovjet tagköztársaság, Oroszország Anyácska mellől ellépve, rossz útra térjen – netalán tán belépjen a NATO-ba.

A Kreml persze nem ilyen forgatókönyvre készült.

A tervek szerint hetek, de inkább napok alatt akarta térdre kényszeríteni Kijevet, az úgynevezett „nácitalanítás” jegyében.

Ehelyett négy évnyi állóháborút kapott a világ – és nagyon nem látszik még a vége.

Az Al Jazeera mérlege szerint ennyi embert Európa a második világháború óta nem veszített fegyveres konfliktusban: a katonai veszteségek összességében elérték a 2 millió főt. Míg Kijev szerint az orosz veszteségek (halottak és sebesültek) száma meghaladta az 1,25 milliót, addig az amerikai CSIS elemzése legalább 325 ezer orosz halottat igazolt. Volodimir Zelenszkij elnök saját csapatai veszteségét 55 ezer főre tette, ám a független elemzők szerint ez a szám a 140 ezer halottat és a 600 ezer fős összesített veszteséget is elérheti. 

Bizonyos értelemben a háború megfagyott: a 2022-es, 26 százalékos csúcs után Oroszország ma Ukrajna ötödét tartja megszállva, miközben a frontvonalak a hatalmas emberáldozatok ellenére alig mozdulnak. 

Moszkva katonai kiadásai a 2021-es 66 milliárdról 149 milliárd dollárra ugrottak, miközben Kijev védelmi büdzséje – szinte teljes egészében nyugati segélyekből – rekordmagas, 71 milliárd dolláros szinten áll.

Kép: Getty Images / NurPhoto, Danylo Antoniuk

A 2025-ös amerikai politikai fordulat után az USA támogatása gyakorlatilag nullára esett, így a teher 70 milliárd dollár értékben teljes egészében Európára szakadt.

2022: A „történelmi békemisszió”

2022. február 1-én Orbán Viktor az utolsó európai vezetők egyikeként ült a Kreml hírhedt, ötméteres, covid-biztos asztalánál. A fókuszban persze a plusz egymilliárd köbméternyi gáz és a Paks II. projekt állt, ám az érlelődő konfliktus is magától értetődően terítékre került. Orbán Viktor a helyzetet komolynak értékelte, a különbségek is jelentősnek tűntek, ugyanis az orosz biztonsági igények - amelyeket akkor már mindenki ismert - és a NATO-tagállamok készsége, hogy ezeket teljesítsék, nagyon messze voltak egymástól.

Orbán még arról beszélt Moszkvában, hogy a különbségek nem áthidalhatatlanok.

Három héttel később Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Vlagyimir Putyin akkor is megismételte, hogy Moszkva figyelmesen tanulmányozza az Egyesült Államok és a NATO által a biztonsági igényeire küldött válaszokat, de számára már nyilvánvaló volt, hogy az orosz aggályokat a felek figyelmen kívül hagyták. 

Putyin úgy fogalmazott: a NATO becsapta Oroszországot, hiszen már korábban kapott ígéretet arra, hogy nem terjeszkedik tovább keletre. Másfelől miközben Moszkva az ellenkezőjét kérte, az Egyesült Államok felmondta a rakétaelhárítással kapcsolatos szerződést.

Mint mondta, Ukrajna nyíltan megfogalmazta, hogy a Krímet akár katonai eszközökkel is vissza szeretné szerezni,

képzeljük el, mi történne, ha NATO-tag lenne

Figyelembe kell venni minden fél érdekét, csak így lehet elkerülni, hogy a helyzet végkimenetele ne negatív legyen - mondta Putyin. Egyetértett azzal, hogy beszélni kell a megoldásról, de hozzátette: ő maga egyelőre nem áll készen arra, hogy felvázolja, mi lesz ez.

Már csak azért sem, mert már pontosan tudta.

Kép: Reuters / Pool

Orbán Viktor később elismerte: már azon a találkozón látta Putyinon az elszántságot. „Láttam, hogy baj van” – mondta. Ennek ellenére 2022 februárjának közepén a magyar diplomácia még azt hangoztatta, hogy nincs szükség extra NATO-csapatokra Magyarországon, miközben az orosz sereg már a határon várakozott.

Trump sokszor, mélységesen csalódott Putyinban

Európai hírszerzési vezetők szerint csekély az esély arra, hogy 2026-ban megszülessen a békemegállapodás Oroszország és Ukrajna között, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok a közelmúltban intenzív diplomáciai erőfeszítésekkel próbálkozott.

Egyes források úgy vélik, Moszkva a Washingtonnal folytatott tárgyalásokat részben arra használja, hogy szankcióenyhítést és gazdasági megállapodásokat mozdítson elő. Az egyik európai hírszerzési vezető

a mostani egyeztetéseket konkrétan „tárgyalási színháznak” nevezte.

Ráadásul legutóbbi, genfi forduló sem hozott áttörést a kulcskérdésekben, köztük a területi vitákban. Oroszország azt követeli, hogy Ukrajna vonja ki erőit a Donyecki terület még általa nem ellenőrzött részeiről, amit Kijev mereven elutasít.

Az egyik hírszerzési vezető szerint Moszkva számára a teljes donyecki régió megszerzése területileg elegendő lehetne, ám ez önmagában nem teljesítené azt a stratégiai célt, hogy meggyengítse vagy leváltsa a nyugatbarát ukrán vezetést. Egy másik tisztviselő arra figyelmeztetett, hogy még területi engedmények esetén sem garantált a gyors béke, sőt, az orosz fél további követelésekkel állhat elő.

Emlékezetes, hogy Donald Trump az elnöki kampányában többször is egyértelműen kijelentette, hogy 24 óra alatt rendezi az ukrajnai háborút. Többek között 2023 májusában, amikor azt mondta, hogy oroszok és ukránok halnak meg. „Azt akarom, hogy ne haljanak meg. És ezt megteszem – 24 órán belül megteszem.” Aztán a Kamala Harris akkori alelnökkel folytatott szeptemberi vitájában megismételte, hogy rendezni fogja a háború kérdését még mielőtt elnök lesz. Ma már azonban ő is belátja, hogy ez mégsem lesz egyszerű, hiába egyeztetett és beszélgetett jót azóta többször is Vlagyimir Putyinnal. 

Budapest mégsem lett a béke fővárosa: Ezért fújták le a Trump–Putyin csúcsot

Bár a diplomáciai előkészületek az utolsó pillanatig gőzerővel folytak, Trump megígérte, Putyin rábólintott, Orbán Viktor is nagyon bízott benne, mégsem jött létre a történelmi kézfogás a magyar fővárosban. A Kreml kőkemény garanciákat követelt a többi közt a Nyugaton befagyasztott több mint 300 milliárd dolláros orosz állami vagyon azonnali feloldására. A helyzetet tovább élezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter feszült telefonbeszélgetése. Rubio ezután arra figyelmeztette Trumpot, hogy Moszkva semmiféle kompromisszumra nem mutat hajlandóságot. Jelentések szerint az amerikai elnök „egyáltalán nem volt elégedett” az orosz állásponttal. Az amerikai fél gyakorlatilag úgy érzékelte: az orosz diplomácia vezetője már nem is igazán kíván érdemi egyeztetéseket folytatni.

Itt az áttörés?

Steve Witkoff, Donald Trump elnök különmegbízottja közben igyekezett normális mederben tartani a kapcsolatokat, jóformán havonta utazgat Kijevbe és Moszkvába, de áttörő eredményeket nem igazán tudott felmutatni. Egy nemrégiben adott Fox News-interjúban ennek ellenére optimista volt, szerinte

a következő három héten belül sor kerülhet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójára.

Nem zárta ki, hogy ezen Donald Trump amerikai elnök is részt vegyen. 

Egyes hírek szerint Trump célja az lehet, hogy legkésőbb július 4-re, azaz az Egyesült Államok függetlenségének 250. évfordulójára megszülessen a békemegállapodás.

Portugáliában élő ukránok „Védjük meg a jövő generációit” jelszóval tüntetnek az ukrán gyermekek védelméért a Rossio tértől a városházáig egy, a Spilka – Portugáliában élő ukránok szövetsége által szervezett és a világszerte élő ukránok globális akciójába integrált tüntetésen, amelynek célja az ukrán gyermekek védelme 2026. február 22-én Lisszabonban, Portugáliában.
Portugáliában élő ukránok „Védjük meg a jövő generációit” jelszóval tüntetnek 2026. február 22-én Lisszabonban.
Kép: Getty Images / Corbis, Horacio Villalobos

Brüsszeli diplomaták viszont beszéltek, hogy Volodimir Zelenszkij számára komoly politikai kihívást jelentene a területi engedmények elfogadtatása az ukrán társadalommal. Ehhez „valódi ütőkártyára” lenne szüksége – ilyen lehetne az Európai Unióhoz való gyorsított csatlakozás.

Zelenszkij: A harmadik világháború már elkezdődött

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Vlagyimir Putyin globális fenyegetést jelent,

aki már elindította a harmadik világháborút.

Az elnök a BBC-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta: a folyamat még megállítható erőteljes katonai és gazdasági nyomással, de a cél Oroszország terjeszkedésének és életmód-kényszerítésének megtörése. 

Az elnök határozottan elutasította a területi engedményeket a tűzszünetért cserébe, mivel szerinte a visszavonulás megosztaná az ukrán társadalmat, és csupán ideiglenesen elégítené ki az orosz igényeket. Bár a győzelmet az 1991-es határokhoz való visszatérésben és a normális élet helyreállításában látja, elismerte, hogy a területek azonnali visszaszerzése a fegyverhiány és a várható hatalmas emberveszteség miatt jelenleg korlátozott, így a folyamat sikere nagyban függ a nyugati partnerek támogatásától is. Kapcsolatuk az Egyesült Államokkal kulcsfontosságú, azonban Zelenszkij nem egyénektől, hanem az amerikai intézményektől vár tartós biztonsági garanciákat, saját politikai jövőjét és esetleges újbóli indulását illetően pedig egyelőre nem hozott döntést.