Jogi lépéseket tesz Németország és Olaszország ellen az Európai Bizottság, mivel mindkét ország kormányát azzal vádolják, hogy diszkriminálják a náluk dolgozó, más uniós országból bevándorló állampolgárokat. 

A bajor tartományi kormány 2018-ban, az olasz kabinet pedig 2022-ben fogadta el azt a törvényt, amely csökkenti az utazó munkavállalóknak fizetett családi juttatások összegét – ez a kifejezés azon uniós polgárokra utal, akik olyan országban dolgoznak, amelynek nem állampolgárai.

A bizottság diszkriminatívnak nevezve a szabályozást, majd az Európai Bíróság elé utalta Berlint és Rómát.

Az ügyben kiadott EB-közlemény leszögezi, hogy az „EU egyik alapelve, hogy az embereket állampolgárság alapján történő megkülönböztetés nélkül, egyenlő bánásmódban részesítjük".

A jelenlegi szabályozás szerint azon olaszországi munkavállalók, akik két éve nem élnek az országban, vagy akiknek a gyermekei nem ott élnek, nem jogosultak családi pótlékra. Azok a bajországi alkalmazottak pedig, akiknek a gyermekei olyan EU-tagállamban élnek, ahol a megélhetési költségek alacsonyabbak Bajorországhoz képest, csökkentett összeget kapnak – írja a Politico.

Az osztrák precedens

A bizottság véleménye szerint az következik az EU alapelveiből , hogy 

az uniós mobil munkavállalók, akik ugyanúgy hozzájárulnak a társadalombiztosítási rendszerhez, és ugyanolyan adókat fizetnek, mint a helyi munkavállalók, ugyanolyan társadalombiztosítási ellátásokra jogosultak.

2022 júniusában az Európai Bíróság úgy ítélte meg, hogy az osztrák családi ellátási rendszer, amely csökkentett kifizetéseket utalt ki azon munkavállalóknak, akiknek a gyermekei szegényebb országokban élnek, sérti az uniós jogot.

A bizottság közölte, hogy korábban levélben jelezte aggályait Németországnak és Olaszországnak, de nem kaptak kielégítő választ.