Továbbra is a magyar kormány térfelén pattog a labda – mondta Johannes Hahn az ülésen, aki kiemelte: történtek Magyarországon előrelépések az Integritás Hatóság és az ügyészség függetlensége kapcsán, azonban a magyar kormány nem foglalta jogi keretbe az eljárás megszűntetése érdekében tett lépéseit, ezért a bizottság véglegesen nem értékelhette a történteket. 

Októberben nagyon intenzív párbeszédet folytatott a magyar kormány és a bizottság, mind politikai, mind szakértői szinten, sőt ezen egyeztetések nagyon barátságos hangulatban zajlottak. Ám meg kell említeni, hogy nem tárgyalásokról, hanem értékelési folyamatról van szó - húzta alá Johannes Hahn.

A bizottság jelenleg azt várja a magyar kormánytól, hogy a reformjai jogi szövegben legyenek megfogalmazva, amit értékelhetnek.

Ha van politikai akarat, akkor nem nagy ügy ezeket megoldani. A sajtóban megjelenő híresztelések (miszerint a bizottság alkut kötne a magyar kormánnyal) nem fedik a valóságot - szögezte le a költségvetési biztos.

Nicolas Schmit összefoglalójában kiemelte, hogy a bírói függetlenség nem tárgyalási alap, mert vagy létezik, vagy nem. Jelezte, további kérdéseket tettek fel a magyar kormánynak, amit a hivatalos válaszok után értékelni fognak. Az értékelés nem jelenti azt, hogy automatikusan lezárul a folyamat, ha szükséges ezeket újabb kérdések követhetik. Nincs garancia arra, hogy az eljárásokat könnyen be lehet fejezni – jelentette ki a biztos. Hozzátette, a cél nem Magyarország büntetése, hanem az uniós költségvetés védelme.

Johannes Hahn képviselői kérdések után, utalt azokra a feltételezésekre, amelyek szerint Magyarország csak akkor járul hozzá Ukrajna további finanszírozásához, ha hozzájut a forrásokhoz. Nem lehet bennünket zsarolni, lehet, hogy kicsit bonyolultabbá teszik az életünket, de akkor olyan megoldás születik, amelyik 26 tagállamot ölel fel - jelentette ki. Úgy vélte, a migráció kérdésében azért nem tud Magyarország zsarolni, mert érdekében áll, hogy forrásokhoz jusson a határvédelem kapcsán.

Bogdan Rzońca, a Lengyel Jog és Igazságosság párt képviselője a vita során védelmébe vette a magyar kormányt és kérdőre vonta a biztosokat, hogy milyen bizonyítékaik vannak az eljárásokban, amik alapján büntetik Magyarországot. 

Az Európai Néppárt (EPP) több képviselője is osztotta a teremben uralkodó többségi vélekedést, hogy a befagyasztott forrásokat nem lehet odaadni a magyar kormánynak, amíg nem teljesítenek maradéktalanul minden feltételt.

Deli Andor, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában kiemelte, hogy az Európai Parlament nyomásgyakorlást folytat az Európai Bizottságra. Újabb és újabb követelések kerülnek elő a magyar kormánnyal szemben. Felszólította a bizottságot, hogy ne engedjenek a politikai nyomásgyakorlásnak.

Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció képviselője úgy érvelt, hogy ha lenne Magyarországon független ügyészség, nem kellene az Integritás Hatóság, amelyet Rónai a magyar kormány által kreált kamuintézménynek nevezett, amelynek a saját működése sem átlátható.

Erre reagálva a költségvetési biztos elmondta, hogy az intézmény most kezdte meg működését és várjuk meg hogyan funkcionál, de megjegyezte, hogy a testület elnöke jó benyomást tett brüsszeli látogatása során.

Következő lépésben az Európai Bizottság december 15-ig jelentést készít a Magyarországgal kapcsolatos eljárásokról és a magyar kormány reformjairól.

(Tieger Endre)