Az FDA Dohánytermékek Tudományos Tanácsadó Bizottsága (TPSAC) előtt immár az a tétje a tudományos bizonyítékok vizsgálatának, hogy módosított kockázatú dohánytermékként (MRTP) ismerjék el a nikotinpárnákat. A minősítés megadása FDA-vizsgálat alatt áll, az amerikai szervezet január utolsó hetében egyeztetett a gyártóval.

Az esetleges minősítés befolyással lehet az európai piacokra is, igaz, Magyarországon a nikotinpárnák összetételét és forgalmazását már ma is szigorúan szabályozzák.

Jelzésértékű, hogy az FDA tudományos irodájának igazgatója értékelése szerint megalapozott az állítás, amely szerint a hagyományos cigarettáról nikotinpárnára váltás több előnnyel, mint kockázattal jár a cigarettáról való teljes váltás esetén. Fontos részlet a hivatal észrevételei közül, hogy a fiatalok körében a nikotinpárnák használata jelenleg alacsony, és a vizsgált csökkentett kockázati állítás nem növelte a használati szándékot a fiatal felnőttek körében.

Dohány- és füstmentes, kedvezőbb kockázati profil

A nikotinpárna olyan füstmentes, nikotinsót igen, de dohányt nem tartalmazó nikotintartalmú termék, amelyet a használó a felső ajak és az íny közé helyez. Így a nikotin a száj nyálkahártyáján keresztül szívódik fel és jut a véráramba, anélkül, hogy – füstmentessége révén – a hagyományos cigarettára jellemző, égésből származó káros anyagok keletkeznének, mint például kátrány vagy szén-monoxid. Ez a különbség egészségügyi szempontból élesen elválasztja a nikotinpárnákat a hagyományos éghető dohánytermékektől.

  • Az FDA rendelkezésére bocsátott adatok szerint a nikotinpárna kisebb károsanyag-kitettséget jelent a felnőtt dohányosok számára, mint a cigaretta, és elősegítheti a cigarettáról való teljes átváltást.
  • A forgalmazási engedély után az MRTP-minősítés hivatalosan is elismerheti a cigarettához képest kedvezőbb kockázati profilt, egyúttal engedélyezné ennek kommunikálását a felnőtt fogyasztók felé.

Iparági tapasztalatok szerint a nikotinpárnára váltó dohányosok többsége érdemben csökkentette napi cigaretta fogyasztását, további jelentős részük pedig teljesen felhagyott a cigarettázással. Lényeges ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a jövőbeli eredményeket szabályozási, adózási, piaci, jogi és geopolitikai kockázatok egyaránt befolyásolhatják. Mindenesetre az FDA a nikotinpárnák közegészségügyre gyakorolt előmozdító hatását már a 2025 januári döntésével kifejezte.

Svéd példa: nem mindegy, hogy petárda vagy dinamit

A nikotinpárna füstmentes evolúció, amely a svéd snüssz továbbfejlesztett változatának tekinthető. A hagyományos skandináv megoldás – pasztőrözött, szájon át alkalmazott, égés nélkül – volt az első olyan orális dohánytermék, amely 2019-ben MRTP-minősítést kapott az FDA-tól, és amelyet összefüggésbe hoztak Svédország alacsony dohányzási arányával és a dohányzással kapcsolatos betegségek csökkenésével.

Karl Erik Lund, a Norvég Intézet több évtizedes tapasztalattal bíró kutatója az Aftenposten hasábjain kijelentette:

a dohányzás egészségügyi kockázatainak döntő része nem magához a nikotinhoz, hanem az égéshez kapcsolódik, ezért a snüssz és a cigaretta úgy hasonlítható össze, mint a petárda és a dinamit.

A nikotinpárna ezt a logikát viszi tovább: nikotint juttat a szervezetbe szájon át, égés és füst nélkül, ami jelentősen csökkenti a káros és potenciálisan káros vegyületek képződését a cigarettához képest.

Szigorú magyar szabályozás

Magyarországon a nikotinpárnák összetételét és forgalmazását már ma is szigorúan szabályozzák a közegészség-védelmi célok érvényesítése érdekében: egy párna legfeljebb 17 milligramm nikotint, egy doboz pedig maximum 20 párnát tartalmazhat. A termékcsomagolás gyerekzárral van ellátva, ezzel csökkentve a véletlen gyermekhozzáférés kockázatát.

Kijelenthető, hogy a hazai keretek szigorúbbak, mint sok más európai országban jelenleg tervezett vagy alkalmazott szabályozás, és célja, hogy minimalizálja a nikotinfüggőségen belüli kockázatokat, miközben lehetőséget ad a füstmentes alternatívák használatára a dohányzók között.