A második világháborút lezáró japán kapituláció 80. évfordulójára rendezett parádé messze nem szimpla emlékezés volt, hanem vérbeli hatalmi demonstráció: a Mennyei Béke terén terén felvonult minden, ami csillog, zúg, repül, robban és félelmetes.

  • Víz alatti drónok, amelyek úgy suhannak, mint a kísértetek,
  • új generációs ballisztikus rakéták, amelyek már az űrből is célba találnak,
  • és természetesen a parádé elmaradhatatlan része: a precízen masírozó katonai egységek, amelyek tűpontosan egyszerre lépnek és lélegeznek.

Hszi Csin-ping kínai elnök egyértelmű üzenetet küldött a Nyugatnak:

mi vagyunk a jövő, ti meg a múlt.

A kínai elnök nem győzte hangsúlyozni, hogy a világnak választania kell a béke és a háború között, miközben megtartotta Kína történetének legnagyobb katonai parádéját, amelyhez számos, mondjuk úgy kevésbé demokratikus vezető is csatlakozott. A fő attrakció persze Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun volt, akik örömmel asszisztáltak a Nyugattal szembeni ellenállás demonstrálásához.

Putyin, Hsz és Kim Dzsongun - messze nem egyenlő erőviszonyok
Putyin, Hszi és Kim Dzsongun - messze nem egyenlő erőviszonyok
Kép: AFP / POOL

Az orosz elnök számára ez az esemény kiváló alkalom volt, hogy a Donald Trumppal való alaszkai eszmecsere után, néhány napra ismét kiszabaduljon egy kicsit a nemzetközi elszigeteltségéből.

Azért persze a részletek, a gesztusok az elkapott képek azért árulkodóak, hogy épp ki szorul rá a másik gyámolítására.

Mert azért itt most minden elsősorban Kínáról szólt. Putyin, Dzsongun, Kaszim-Zsomart  Tokajev, Ilham Alijev és a többiek bizony csak vendégek volt – vagy inkább a házigazda masszív bútordarabjai.

Kína megállíthatatlan

„Ma az emberiség ismét a béke vagy a háború, a párbeszéd vagy a konfrontáció, a kölcsönösen előnyös vagy a zéró összegű helyzet közötti választással szembesül” – mondta Hszi a több mint 50 000 nézőből álló tömegnek, hozzátéve, hogy

a kínai nép „szilárdan a történelem jó oldalán áll”.

Azt is mondta, Kína egy nagyszerű nemzet, amelyet „soha nem félemlít meg semmilyen zsarnok”, nem is túl burkoltan utalva az Egyesült Államokra és szövetségeseire, majd arra figyelmeztetett, hogy Kína megállíthatatlan.

Kép: Getty Images, Kevin Frayer

A Guardian tudósítása szerint beszéde után Hszi egy nyitott tetejű autóban állt, hogy onnan is szemügyre vegye a felvonulást, a szakmányban kiállított harckocsikat és lövegeket, üdvözölve a katonákat, fogadva a tisztelgéseket, miközben harci repülőgépek suhantak el felettük.

Az esemény egy hetes diplomáciai felhajtást zárt Kínában, melynek során Hszi több tucat vezetőt látott vendégül azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy egy hatékony ellenpólust képezzen a NATO-val és persze az Egyesült Államokkal szemben.

Szakértők szerint Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi vámtarifái és ingatag politikai döntéshozatala is segített egymás karjaiba lökni a globális gazdaság jelentős szereplőit.

Kína pontosan azóta igyekszik magát az Egyesült Államok lehetséges ellensúlyaként pozicionálni, mióta Trump vámtarifái megrengették a globális gazdasági és politikai rendet.

Kim Dzsongun örökös támofgatást ígért Oroszországnak
Megvan a kémia - Kim Dzsongun örökös támogatást ígért Oroszországnak
Kép: AFP / POOL, Alexander Kazakov

Habár a japánok kapitulációjában az amerikaiaknak elévülhetetlen érdemeik vannak, annyira nem nagy csoda, hogy Donald Trump távol maradt az ünnepségről. Állítólag kapott ugyan meghívót, ám az valahol elakadhatott a postán, így Trump, akinek néhány napja egyenesen a haláláról találgattak, a Truth Socialon szólt be a kínai elnöknek és barátainak - jelezve, hogy mennyi amerikai halt meg azért, hogy Kína most győzelmi parádét tarthasson. 

Hszi elnök úr és Kína csodálatos népe ünnepeljen ezen a nagyszerű és maradandó napon. Kérem, adja át legmelegebb üdvözletemet Vlagyimir Putyinnak és Kim Dzsongunnak, miközben az Amerikai Egyesült Államok ellen áskálódnak

- szúrta oda az amerikai elnök egyfajta feldühödött pankrátorként.

A megjegyzés szarkasztikus, ám feltárja a kemény valóságot. A három vezető mindegyike a maga módján, közvetlen fenyegetést jelent az amerikai biztonságra és érdekekre, és tágabb értelemben a Nyugatra nézve. Csak épp annak fényében érdekes, hogy Trump korábban elutasította azokat a intelmeket, miszerint Kína, Oroszország és más nemzetek közötti kapcsolatok felmelegedése kihívást jelentene az Egyesült Államok számára a globális színtéren.

Trump „meleg üdvözlete”

A pekingi felvonulást a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozója előzte meg, ahol közel 20 ország vezetői az „unilateralizmus” elleni ellenállásra szólítottak fel, amelyet széles körben az amerikai külpolitika kritikájának tekintenek.

Amikor a BBC-t nemrég rákérdezett, hogy szerinte Peking és szövetségesei egy nemzetközi koalíció létrehozására törekszenek-e az Egyesült Államok ellen, Trump azt mondta:

Nem. Egyáltalán nem. Kínának szüksége van ránk.

Hozzátette: „Nagyon jó a kapcsolatom Hszi elnökkel, mint tudják. De Kínának sokkal nagyobb szüksége van ránk, mint nekünk rájuk.”

Kép: Getty Images / dpa / picture alliance, Johannes Neudecker

Trump egy keddi rádióinterjúban külön kijelentette, hogy nem aggódik az Oroszország és Kína között kialakuló tengely miatt, mondván Amerika rendelkezik a világ legerősebb katonai erőivel, és hogy soha nem vetnék be katonai erőiket ellenünk.

„Higgyék el, ez lenne a legrosszabb dolog, amit valaha tehetnének”

– mondta meglehetős optimizmussal..

Szijjártó Péter: a magyar külpolitikai akrobata

A díszvendégek sorában ismerősebb arcok is feltűntek. Robert Fico szlovák miniszterelnök előtte már Vlagyimir Putyinba is belefutott, ám nem hiányzott Szijjártó Péter magyar külgazdasági- és külügyminiszter sem. Mint hangoztatta, a magyarok abban érdekeltek, hogy kelet és nyugat között egy civilizált együttműködés lehessen, ezért ezt az álláspontot képviselte Kínában is pekingi tárgyalásain. 

A háttérben Robert Fico, mögötte Szijjártó Péter
A háttérben Robert Fico, mögötte Szijjártó Péter
Kép: Getty Images / Anadolu

Hogy Donald Trump dörgedelmes posztját Szijjártó Péter is olvashatta, az bizonyos, hiszen  nem győzte hangsúlyozni, hogy Európán kívüli két legfontosabb beruházási, kereskedelmi és gazdasági partner az Egyesült Államok és Kína, így mi abban vagyunk érdekeltek, hogy Kína és az Egyesült Államok is jól kijöjjenek egymással.

Arra is kitért, hogy „Kínával közösen tagjai vagyunk a béketábornak”. Szerinte Kína nagyon komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a világban zajló biztonsági típusú válságok esetében megoldást sikerüljön találni és békét sikerüljön teremteni, így az ukrajnai háború tekintetében is nagyrabecsülését fejezte ki Kínának a béke megteremtése érdekében tett erőfeszítései iránt.

Putyin mellől jelentkezett be Szijjártó Péter

A pekingi katonai parádéról üzent több posztban is szerda reggel Szijjártó Péter. A magyar külgazdasági- és külügyminiszter Robert Fico szlovák miniszterelnök mellett az egyetlen politikus, aki NATO és EU-tagállam képviselőjeként érkezett a nagyszabású felvonulásra. Ott van viszont Kim Dzsongun, Észak-Korea vezetője és Vlagyimir Putyin orosz elnök is. >>>