Az adót először februárban javasolták a kormány által megbízott szakértők, hogy Dánia elérje a 2030-ra vonatkozó, jogilag kötelező érvényű célt, azaz az üvegházhatású gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 70 százalékos csökkentését.

A centrista kormány hétfőn késő este széleskörű kompromisszumot kötött a gazdákkal, az iparral, a szakszervezetekkel és a környezetvédelmi csoportokkal a mezőgazdasággal kapcsolatos politikáról.

Kapcsolódó

Mi leszünk az első ország a világon, amely valódi szén-dioxid-adót vezet be a mezőgazdaságban. Ez más országokat is inspirálni fog


– mondta Jeppe Bruus, a balközép szociáldemokraták adóügyi minisztere keddi nyilatkozatában. Bár a törvényjavaslatot még jóvá kell hagynia a parlamentnek, politikai szakértők arra számítanak, hogy a széles körű konszenzus nyomán elfogadják – írja a Reuters. 

A megállapodás szerint a mezőgazdasági termelőknek 2030-ban tonnánként 300 dán koronát (16 ezer forintot) kellene fizetniük a szén-dioxid-kibocsátás után, ami 2035-re 750 koronára emelkedne.

A mezőgazdasági termelők 60 százalékos jövedelemadó-kedvezményre lesznek jogosultak, ami azt jelenti, hogy a tényleges tonnánkénti költség 120 koronánál kezdődik, és 2035-re 300 koronára emelkedik, miközben a mezőgazdasági műveletek kiigazítására is biztosítanak támogatásokat. 

Az adó 2030-ban 2 korona többletköltséget jelenthet a darált marhahús kilójáért

– mondta Stephanie Lose gazdasági miniszter a DR közszolgálati műsorszolgáltatónak. A darált marhahús kilónként 70 koronától kapható a dán diszkontokban.

A dán gazdák kompromisszumképesek 

Új-Zéland ebben a hónapban elvetette a hasonló adó bevezetésének tervét, miután a gazdák kritikával illették.

Bár a dán gazdák aggodalmukat fejezték ki, hogy az ország éghajlati céljai a termelés csökkentésére és munkahelyek megszüntetésére kényszeríthetik őket, azt mondták, hogy a kompromisszum lehetővé teszi vállalkozásuk fenntartását.