Több, honvédelemmel foglalkozó politikus támogatja a németeknél azt a friss javaslatot, amelyet a szociáldemokrata SPD párti Boris Pistorius kezdeményezett a létszámhiánnyal küzdő Bundeswehr bővítésére.
A védelmi miniszter szerint jó megoldás lehet az ország jelenleg mintegy 180 ezer fős haderejének megerősítésére, ha megnyitják a hadsereget a külföldről érkezők előtt, azaz német útlevél nélküli katonákat is beengednek a csapataikba .
Az egy éve hivatalában lévő Boris Pistorius a Tagesspiegelnek adott interjúban kijelentette: fel akarja ébreszteni a társadalmat, mert az Oroszország és Ukrajna közötti háború más országokra is kiterjedhet, és szerinte az orosz fenyegetést Németországnak is komolyan kell vennie. Mint mondta, a német hadseregnek öt-nyolc éven belül készen kell állnia a háborúra.
A szakértők szerint viszont ez nagyon rövid idő arra, hogy működőképes HR-stratégiát dolgozzanak ki a Bundeswehrben, ami a geopolitikai kockázatok tükrében lépéskényszerbe hozta a minisztert.
Boris Pistorius például ütemtervet határozott meg a módosított hadkötelezettség végrehajtására: minisztériumának áprilisig kell kidolgoznia a konkrét javaslatokat.
Vészmegoldás európai módra
Például a Bundeswehr kirívó létszámhiányának ellensúlyozása érdekében Boris Pistorius a 2011-ben eltörölt, kötelező sorkatonaság módosítását szorgalmazza. A mostani elképzelésről pedig úgy vélekedik: nem Németország lenne az első fegyveres erő Európában, amelyik nyit a külföldiek felé.
Ezzel utalt arra is, hogy nagy számban vannak olyanok is az országban, akik a második-harmadik generációban élnek, de még nem rendelkeznek német állampolgársággal.
A jogosultságot viszont hamar megszerezhetnék a Bundeswehrben való sikeres szolgálat révén, ami szerinte egy sokkal európaibb gondolkodásra vallana a jelenleginél.
A javaslatot többek között az unió védelempolitikai képviselőcsoportjának konzervatív alelnöke, Johann Wadephul is támogatja, főként, hogy azt még miniszterként Ursula von der Leyen párttársa (CDU) is felvetette.
Migránsokat a német haderőbe?
Wadephul szerint ezzel együtt nem mindegy, hogy csak az EU- és a NATO-államok vagy akár azon túli országok állampolgárait is beengednék-e a német hadseregbe. Főként azokra az államokra utalt, amelyeket biztonságpolitikai szempontból kockázatosnak tekintenek, és amelyek némelyikében utazási korlátozások vonatkoznak a Bundeswehr-tagokra, például Szíriára, Iránra vagy Oroszországra.
Az állampolgárság hiánya azt is jelenti, hogy nem rendelkeznek teljes német nyelvtudással, ezért az is kétséges, hogy egyáltalán elköteleződésre ösztönöznék-e a katonaság külföldi tagjait az ország védelme érdekében – fejtette ki a Rheinische Postnak az ellenzéki politikus.
Pistoriust Scholz helyére?
A korábban Alsó-Szászország belügyminiszteri tisztét betöltő Boris Pistorius lépései azért is érdekesek országa számára, mert a közvélemény-kutatások szerint ő az egyetlen tag Olaf Scholz kancellár szövetségi kormányában, akit jól fogadnak a választók.
Pistorius régóta a legnépszerűbb politikusok közé tartozik, sőt, az Insa közvéleménykutató január eleji felmérése szerint a németek csaknem kétharmada azt szeretné, ha párton belül a védelmi miniszter venné át Olaf Scholztól a kancellári posztot a 2025-ig tartó törvényhozási időszakban.