Az X (korábban Twitter) közösségi platformon írt bejegyzésében Zlatan Klokic emlékeztett arra, hogy pontosan 28 évvel ezelőtt, 1995. december 14-én írták alá a daytoni békeegyezményt, amely lezárta a boszniai háborút, és békét hozott az országnak.

Milyen üzenetet küld mostani döntésével Brüsszel Boszniának és a világnak? Ez azt jelenti, hogy az összetűzéseket szívesen fogadják? Miért vannak a feltételek?

– kérdezte a miniszter annak kapcsán, hogy az Európai Tanács csütörtökön úgy határozott, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, Szarajevóval viszont csak később, „amint eléri a tagsághoz szükséges kritériumok teljesítésének szükséges szintjét”.

Vojislav Savic politológus a boszniai Szerb Köztársaság közszolgálati televíziójának műsorában toxikusnak nevezte az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina kapcsolatát az egy nappal korábbi döntés fényében. Szerinte nagyon rossz üzenete van annak, hogy megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások a háborúban álló Ukrajnával.

Bosznia-Hercegovina 2016 óta vár a zöld jelzésre

„Bosznia-Hercegovinának azt üzenték, hogy továbbra is össze kell hangolnia a politikáját az EU normáival, és akkor egyik napról a másikra megnyitják a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, amely semmilyen feltételt nem teljesített, még csak nincs is irányítása és szuverenitása a teljes területe felett” – hangoztatta a politológus.

Bosznia-Hercegovina 2016 februárjában nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét, és 2022 decemberében kapta meg az uniós tagjelölti státuszt azzal a feltétellel, hogy teljesíti a Brüsszel által támasztott feltételeket az alapvető jogok biztosítása, a migráció elleni harc, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén.

 

 

 

Vajon miért fontosabb az EU-nak Ukrajna, mint Szerbia?

Vasárnap, december 17-én Szerbiában választás lesz, így újra kirajzolódik majd az ország politikai irányvonala, ami meghatározza az Európai Unióhoz való viszonyt is. A nyugat-balkáni országnak nincs „B-terve”, az EU tagja kíván lenni, de sokkal lassabban halad végig a folyamaton, mint ahogy azt szeretné. Közben Ukrajna gyorsító pályán közeledhet az EU-hoz, ami befolyásolja a nyugat-balkáni régiót is.

Az Európai Tanács most is zajló ülésének egyik legnagyobb vitája a bővítéspolitikával kapcsolatos. Csütörtökön 26 tagország úgy döntött, megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat a háborúban álló Ukrajnával. Elkezdődik a csatlakozási folyamat Moldovával is, Grúzia pedig tagjelölti státuszt kap. De mire számíthat Magyarország déli szomszédja, Szerbia, amely 2014-ben már tagjelölti státuszt kapott, de azóta a csatlakozási folyamat beragadt?