BUX 135138.83 -0,56 %
OTP 42440 -0,75 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Joe Biden jött, látott és fáradtan távozott

Joe Biden kompromisszumos elnökként szeretett volna bevonulni az amerikai történelembe, de erre esélye sem volt, hiszen a korszellem nem ezt diktálta. Milyen is volt az elmúlt négy év mérlege? Ezt gyűjtöttük csokorba.

2024. július 22. hétfő, 12:46

Fotó: Getty Images / Chip Somodevilla

Annak ellenére, hogy 1988-ban és 2008-ban is sikertelen volt Joe Biden kísérlete, hogy a Demokrata Párt elnökjelöltje legyen, 2020-ban ismét megpróbálkozott, és sikerrel járt. Kampányában a szakpolitikai kérdések helyett leginkább személyiségét helyezte előtérbe, azt állítva, hogy ő képes lenne egyesíteni az időközben jóval inkább polarizált amerikai társadalmat, valamint megállítani Donald Trump lehetséges autoriter fordulatát.

Joe Biden elnökjelölt kampánynyitó nagygyűlése 2019. május 18-án Philadelphiában Kép: Getty Images / Drew Angerer
Fotó: Getty Images / Drew Angerer

Bár az elnökjelölt-aspiránsi vitákon rosszabbul szerepelt a többi aspiránshoz képest, végül mégis sikerült behúznia Bidennek az elnökjelöltséget, mert kevésbé volt konfrontatív. Már az előválasztáson is sokat foglalkozott a média Joe Biden előrehaladott korával és mentális képességeivel, ám mivel Bernie Sandershez vagy Elizabeth Warrenhez képest üzenetei moderáltabbak voltak, a demokrata szavazók úgy gondolták, vele nagyobb esélyük lehet megszólítani a bizonytalan szavazókat, és megakadályozni Trumpot az újrázásban – írja az Index.

Ma már elcsodálkozunk rajta, de a Trumppal szembeni vitákon – ha nem is olyan szintet sikerült hoznia, mint karrierje csúcsán, de – sikeresen helyt tudott állni, miközben az akkori elnök szerinti megosztottság helyett az egymás elfogadását és a nyugalmat hangsúlyozta, amivel sikerült is megnyernie az elnökválasztást.

Elnöki elstartolás nehezített pályán

Joe Biden beiktatása közvetlenül a 2021. január 6-i Capitolium ostroma után történt, amikor Trump-szimpatizánsok szerették volna az elnökké szentesítését meggátolni, mert a bukott elnök szerint elcsalták a választásokat.

Biden egyesítő üzenetei így nem értek célba, mert az ország fele szimpla csalónak és Amerika-ellenesnek gondolta. Mi több sem a republikánusok, sem pedig a demokraták populista, baloldali része nem volt hajlandó együttműködni a másik párttal, ami elnökségére is hatással volt.

Joe Biden hiába kereste a két párt közötti kompromisszumos együttműködést, a politika korszellemét nem ismerve fel, azt már nem tudta, hogy erre egyik párt sem hajlandó, csak a legritkább esetekben.

A Szenátusban 50–50 arányban szavazategyenlőség volt – akkor a Szenátust elnöklő alelnök szavazata döntött –, ezért minden demokratát meg kellett győznie a saját igazáról egy szavazáson, ami nem is mindig jött össze.

Joe Biden beiktatási beszéde az Egyesült Államok Capitoliumának nyugati frontján 2021. január 20-án Washingtonban Kép: Getty Images / Tasos Katopodis
Fotó: Getty Images / Tasos Katopodis

Ráadásul hiába hangsúlyozta a kétpárti együttműködés fontosságát, valamint a vele egyet nem értők véleményének elfogadását, az amerikai politika időközben teljesen megváltozott, ahol a másik oldalt minden rossz eredőjének állították be.

Biden egyesítő szerepfelfogása már a kezdetek kezdetén elbukott.

Paradox módon bizonyos kérdésekben a kétpárti együttműködéshez való ragaszkodása még mélyítette is az árkokat, hiszen amíg a demokraták úgy vélték, elnökük az „ellenséggel” egyezkedik, addig a republikánusok a nyilvánosságban arról beszéltek, hogy az elnök nem hajlandó meghallgatni őket.

Ezenkívül saját pártjának szélsőbaloldali-baloldali szárnyával is konfrontálódnia kellett, valamint a Szenátusban a magát moderáltnak nevező, gyakorlatilag konzervatív Joe Manchin szenátorral is, amiért kritizálták, hogy például a tandíj-elengedéssel kapcsolatban hallgatott a republikánusokra, vagy hogy a Gázai övezeti helyzettel kapcsolatban egyoldalúan az izraeli álláspontot képviselte.

Biden elnökségét végigkísérte a mentális képességének a hanyatlásáról folyó viták, emiatt még a saját szavazói is elbizonytalanodtak alkalmasságában. Vagyis már hetek óta zajlott a találgatás arról, hogy vajon elindul-e az Egyesült Államok jelenlegi elnöke a következő választáson, vagy visszalép. Joe Bidennek nagy tervei voltak, azt ugyan elismerte a milliós nézettségű NBC News műsorában, hogy idős, de azt mondta, ura a helyzetnek és végigviszi kampányát. Ez az, ami megint csak nem jött össze neki.

A Biden-korszak fontosabb gazdasági döntései

Az elnök szorgalmazta a nagyobb állami szerepvállalást támogató gazdaságpolitikát. A bideni időszakra végig jellemző volt a magas költségvetési hiány és infláció, valamint a fiskális fegyelmezetlenség. Fontos vállalása volt a jóléti jogosultságok kiterjesztése és növelése. Gigantikus mentőcsomagokat fogadtak el:

  • növekedési pályára állt az amerikai gazdaság a koronavírus óta;
  • CARES-mentőcsomag – nagyságrendileg 15 millió új munkahely, de még mindig rengeteg a munkanélküli;
  • a hivatalos kormányzati kimutatások szerint az amerikai háztartások 2023-ban ugyanolyan szinten voltak képesek javakra és szolgáltatásokra költeni, mint 2019-ben, sőt még több mint ezer dollárt is megtakaríthattak;
Kép: Getty Images / Nathan Howard
Fotó: Getty Images / Nathan Howard

A Kínából importált termékek széles körénél emelték meg a vámokat, így a félvezetőkre, akkumulátorokra, napelemekre, egyes ásványi anyagokra, kikötői darukra, orvosi termékekre, acélra, alumíniumra és elektromos járművekre is kivetették a magasabb kereskedelmi terheket. A demokrata kabinet tevékenységének a fókuszában volt a klímaváltozás elleni harc, szemben Donald Trump klímaváltozás tagadó konteójával.

Horváth Tibor
Horváth Tibor

Ez is érdekelhet