Alkotmányválság és referendumkérdés Bosznia-Hercegovinában, koszovói nemzetiségi feszültségek – egyre több jel mutat arra, hogy forrong a Balkán. Felmerül azonban a kérdés, valóban feszültebb-e a helyzet a régióban a szokásosnál vagy nyugati szemmel nézve fals ez a kép.

A balkáni problémák soha nem lettek igazán rendbe rakva, inkább úgy kezelték őket a nyugati országok, mint az a háziasszony, akihez váratlanul vendégek toppannak be, miközben úszik a konyha. Erre ő rácsukja az ajtót a káoszra, és reméli, hogy senki nem akar majd belesni oda – jelentette ki Reményi Péter, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense, tanszékvezetője a Magyar Külügyi Intézet Magyar érdekek a Balkánon című kerekasztal-beszélgetésén.

Most azonban – az ukrajnai háború árnyékában – nehezebb és kockázatosabb figyelmen kívül hagyni a balkáni problémákat.

Részben nemzetközi kontextus eredménye tehát, hogy úgy tűnik, erősen forrong a Balkán. A nyugati hatalmak részéről erős a nyomás a konfliktusok gyors rendezésére – magyarázta Orosz Anna, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

Az intézet másik kutatója, Ármás Julianna kijelentette, a manapság nagy médianyilvánosságot kapott balkáni problémák többsége gyakorlatilag csak álválság:

a nyilatkozatok a helyi közösségeknek szólnak, helyi szinten szinte normálisnak tekinthetők, „business as usual”.

Reményi Péter hozzátette, ezek a konfliktusok nemzetközi szempontból legtöbbször nem számítanak igazán veszélyesnek. A helyi lakosság szempontjából azonban sok esetben a hétköznapi életet is erősen befolyásoló események ezek.

Gazdaságilag gyümölcsözőek a balkáni kapcsolatok

A magyar kormány vesszőparipája, hogy Magyarország számára kulcsfontosságú a balkáni régió, ezen belül is Szerbia tűnik a kabinet kiemelt partnerországának. Ennek a hátterét Orosz Anna szerint több szempont kombinációja adja:

  • a szomszédság,
  • a népes helyi magyar kisebbség, valamint az, hogy
  • Szerbiában sikerült olyan politikai kapcsolatokat kiépíteni, amely aztán a gazdasági kapcsolatok mélyítésének is teret adott.

A gazdasági relációban vannak kiemeltebb szektorok, ahol előrehaladottabb az együttműködés, ilyen például a pénzügy (OTP) vagy az energiaipar (a MOL és az MVM révén).

Reményi Péter rámutatott, valójában az egész régió fontos Magyarország számára. Ha Nyugat-Balkánt egy entitásként kezeljük, Horvátországot is ide sorolva, a magyar export harmadik legnagyobb célterületéről beszélünk. A teljes árukereskedelem tekintetében pedig egy jelentős szufficit figyelhető meg a magyar gazdaság javára. A diplomáciai és biztonsági szempontok mellett tehát egyértelműen megjelennek kereskedelmi érdekek is.