A Föld vízkörforgása egyre inkább kibillen az egyensúlyából, az aszályok és árvizek váltakozása világszerte komoly következményekkel jár – áll a Meteorológiai Világszervezet (WMO) csütörtökön közzétett jelentésében.

A „State of Global Water Resources 2024" című jelentés szerint

a tavalyi év volt a legmelegebb a megfigyelések kezdete óta: a globális átlaghőmérséklet 1,55 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet.

A dokumentum kiemeli, hogy az év első hónapjait az erős El Nino-jelenség határozta meg, amely súlyos aszályokat okozott Dél-Amerikában és Dél-Afrikában, különösképp az Amazonas-medencében, ahol a szárazság nyár közepére érte el a csúcsot.

A jelentés szerint a folyók vízhozama a világ vízgyűjtőinek mintegy 60 százalékában eltért a megszokottól.

  • A Gangesz és az Indus vízhozama meghaladta a szokásos szintet,
  • míg az Amazonas, a Paraná és a Sao Francisco vízhozama történelmi mélypontra süllyedt.
  • Afrikában a Niger és a Volta kilépett a medréből, a kontinens déli medencéi viszont vízhiánnyal küzdöttek.

A tározók és a tavak vízállása is szélsőségesen alakult: 

  • a La Plata-medencében tartósan alacsony értékeket mértek,
  • a Viktória- és a Csád-tó vízállása kiugróan megemelkedett,
  • a Kariba-tóé viszont drámaian visszaesett.

Júliusban a vizsgált tavak többsége a megszokottnál jóval magasabb felszíni hőmérsékletet mutatott.

A mérések szerint a vizsgált helyeken a talajvízszint az esetek 37 százalékában volt a megszokottnál magasabb, főként Európában, Indiában és az amerikai Florida államban; míg Dél-Európában és Ausztráliában tovább csökkent, sok esetben a túlzott vízhasználat miatt.

A gleccserek sorozatban harmadik éve veszítenek tömegükből:

  • 2024-ben mintegy 450 milliárd tonna jég olvadt el, ami 1,2 milliméterrel emelte a tengerszintet.
  • A legnagyobb veszteség Skandináviát és Szibériát érintette, Kolumbiában pedig a gleccserek egyetlen év alatt területük 5 százalékát vesztették el.

Az árvizek, a hosszan tartó aszályok és az özönvízszerű esőzések emberek millióit érintették közvetlenül.

  • Afrikában a szokottnál sokkal több csapadék több mint 2500 ember halálát okozta, és négymillióan kényszerültek otthonuk elhagyására.
  • Európában a 2013-as árvizek óta a legkiterjedtebb áradásokat jegyezték fel: a folyók mintegy harmadánál árvíz alakult ki, több országban komoly károkat és kitelepítéseket okozva.
  • Ázsiában és a Csendes-óceán térségében a rekordmennyiségű csapadék és ciklonok több mint ezer ember életét követelték.
  • Brazíliában egyszerre jelentkezett áradás és aszály: az ország déli részén 183 halálos áldozatot követeltek az árvizek,
  • miközben az Amazonas vidékét továbbra is súlyos szárazság sújtotta.

Ez az ország megtalálta az árvíz elleni védekezést, mégsem engedélyezik

Vietnam új építészgenerációja a helyi anyagokhoz és a jól bevált építési technikákhoz fordulnak – nemcsak a jellegzetes téglafalakhoz, hanem a cölöpös alapokhoz és az úszó bambuszplatformokhoz is –, miután az éghajlatváltozás veszélyezteti a Mekong-delta árvízveszélyes részén élőket. Erről itt olvashat többet >>>