Érdekes politikai szóbeszéd hozta lázba a németeket: eleddig példátlan módon nem kizárt, hogy jövőre egy korábban kancellári, azaz  kormányfői pozíciót betöltő politikus szerezheti meg a szövetségi elnöki széket, ahonnan a közjogi méltóságok sorában első számú, államfői megbízatást látják el.

Mégpedig Németország ikonikus alakja, Angela Merkel neve merült fel: sajtóhírek szerint a soron következő elnökválasztásra a Zöldek jelölhetik a 71 éves kereszténydemokrata politikust, aki a jelenlegi kancellárral, a szintén CDU-s Friedrich Merz-cel közismerten feszült viszonyt ápol. Merkel egyelőre tagadja a találgatásokat.

Még mindenki hárít

„Ez abszurd” – válaszolta a volt kancellár hivatalának szóvivője a Tagesspiegel megkeresésére, miszerint már a jelöltségről tárgyalnának a Zöldekkel. Ezt a Bild bulvárlap dobta be nemrég, amely szerint a nagyobbik kormányzópárt, a  CDU belső köreiben aggódnak emiatt, mivel Merz és Merkel számos fontos kérdésben élesen ellentétesen gondolkodnak, ez pedig megosztja a szavazótáborukat.

Bár a héten a Zöld párt is cáfolta, hogy már döntöttek volna a jelölésről, a németek érdeklődéssel taglalják a lehetőséget.

Az első női államfő is lehetne

Főként, hogy az EU vezető országában még soha egyetlen korábbi kancellár sem töltötte be a szövetségi elnöki tisztséget, ami hasonló szerepkör, mint nálunk a köztársasági elnöké.

A végső döntés majd csak 2027-re születik meg a jelenlegi elnök, a szociáldemokrata Frank-Walter Steinmeier utódjáról, akinek második ötéves mandátuma abban az évben márciusban jár le, megújításra nem kerülhet sor. Az utódlásban pedig várhatóan a  parlamentben legnagyobb csoportot alkotó CDU/CSU konzervatív pártszövetségnek lesz a legnagyobb szava, ahová Friedrich Merz és Angela Merkel is tartozik.

A lakosságot azért is izgatja a téma, mivel régóta várják, hogy hivatalba léphessen az első női államfő, aki sokak szerint Merkel lehetne – a 21. századi világpolitika egyik legjelentősebb alakja 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja, első női kormányfője.

Bevándorlók tömegeit hívta Nyugatra

Az évek óta visszavonultan élő politikusnő leginkább arról híres, hogy 2015-ben szélesre tárta Németország kapuit a  menekültek előtt – a merkeli Willkommenskulturt azóta rengeteg kritika érte saját pártján belül, főként a mostani kancellár részéről, illetve külföldön, például hazánkban is, mivel Magyarországon és Ausztrián keresztül akkoriban több mint egymillió migráns érkezett a nyugati államba. A beáramlás – több tízezer illegális bevándorlóval együtt – azóta is tart, számuk mára jóval több mint hatmillióra tehető. 

Idéztük: az egykori vezető tavaly azt nyilatkozta a német médiának, hogy továbbra is kitart 2015-ös menekültpolitikája mellett, és ma sem cselekedne másként, mivel „humánus módon kellett eljárnia”.