Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Átalakította elődje, Keir Starmer kormányát Andy Burnham, az Egyesült Királyság hétfőn hivatalba lépett új miniszterelnöke.
A legnagyobb meglepetést a pénzügyminisztérium élén bekövetkezett váltás okozta: ennek a tárcának az élére a kormányfő John Healey egykori védelmi minisztert nevezte ki.
A brit sajtó korábban egyöntetűen Shabana Mahmood belügyminisztert, kisebb valószínűséggel Ed Milibandet, az energiabiztonságért és a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentéséért felelős tárca eddigi vezetőjét tartotta esélyesnek az eddig Rachel Reeves által betöltött pénzügyminiszteri posztra.
Reevesnek Burnham egybehangzó médiaértesülések szerint más, magas beosztással járó tisztséget ajánlott fel kormányában, a volt pénzügyminiszter azonban ezt nem fogadta el.
Shabana Mahmood az új kormányban is maradt a belügyminisztérium élén, Ed Milibandet viszont Burnham külügyminiszterré nevezte ki.
A külügyi tárca eddigi vezetője, Yvette Cooper hétfőtől az egészségügyi miniszteri tisztséget tölti be.
Ed Miliband az első olyan brit külügyminiszter, akinek bátyja is betöltötte ugyanezt a tisztséget: David Miliband 2007 és 2010 között, Gordon Brown akkori munkáspárti miniszterelnök kormányában volt a külügyi tárca vezetője.
A Miliband testvérek kelet-európai holokauszttúlélők leszármazottai. Édesanyjuk, a 91 esztendős korában idén májusban elhunyt Marion Kozak a lengyelországi Czestochowában született, és lengyel apácák rejtegették őt és édesanyját a náci megszállók elől.
Édesapjuk, az 1994-ben elhunyt Ralph Miliband - akit a brit szociológus szakma neves marxista gondolkodóként tart számon - Brüsszelben született szintén lengyel zsidó emigránsok gyermekeként. A hitleri invázió után apjával együtt gyalog tette meg az utat a belga fővárostól a La Manche csatorna partjáig, és onnan átkeltek Angliába, ahol menedékjogot kaptak.
A család hatvan tagját, köztük a Miliband testvérek anyai nagyapját megölték a lengyelországi holokauszt idején.
Hétfő este bejelentett külügyminiszteri kinevezése után a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva az 56 éves Ed Miliband külön megemlékezett minderről. Elmondta: élete legnagyobb megtiszteltetésének tartja a külügyminiszteri megbízatást, különös tekintettel arra, hogy szülei a nácik által üldözött zsidó menekültekként érkeztek Nagy-Britanniába, amely menedéket nyújtott nekik.
Miliband úgy fogalmazott: szülei számára Nagy-Britannia jelentette a reménysugarat a fasizmus elleni harchoz.
"A mostani időszakban, amikor a demokráciát, a jogállamiságot és a szabadságot soha nem tapasztalt fenyegetések érik, az ő szellemiségüket viszem tovább külügyminiszteri munkámban is" - mondta Ed Miliband a hétfői BBC-interjúban.
John Healey, az új pénzügyminiszter június 11-én, még Keir Starmer miniszterelnöksége idején mondott le a védelmi tárca éléről. Healey a távozását bejelentő igen indulatos levelében azt írta, hogy Starmer "nem volt képes, a pénzügyminisztérium pedig nem volt hajlandó" biztosítani az ország védelméhez szükséges forrásokat, így az előirányzott pénzügyi ráfordítások "jócskán elmaradnak" attól az összegtől, amelyre "a mostani veszélyes időkben" szükség lenne.
A Downing Street hétfő esti tájékoztatása szerint Andy Burnham miniszterelnök - Manchester korábbi polgármestere - a nap folyamán telefonon tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel, akit manchesteri látogatásra hívott meg. Burnham biztosította Trumpot arról is, hogy London elkötelezett a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosítása mellett.
Az új brit kormányfő telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, akinek hangsúlyozta, hogy az ő miniszterelnöksége alatt "abszolút semmiféle változás" nem lesz az Ukrajnának nyújtott brit támogatásban.
Andy Burnham a Downing Street beszámolója szerint első munkanapján megbeszélést tartott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is, akinek kifejtette, hogy Nagy-Britannia és az EU számára egyaránt kulcsfontosságú a szorosabb és ambiciózusabb viszonyrendszer kialakítása.
Burnham korábban, még manchesteri polgármesterként hangot adott annak a véleményének, hogy Nagy-Britanniának újból csatlakoznia kellene az Európai Unióhoz, a Munkáspárt vezetői tisztségéért folytatott versengés során azonban már azt mondta, hogy ez egyelőre nincs napirenden.
Az új miniszterelnök a Downing Street előtt tartott székfoglaló beszédében az ország „újrahuzalozását” nevezte meg kormánya legfőbb küldetésének.