Megkezdődött a történelmi találkozó: farkasszemet néz egymással Putyin és Trump

Sorsdöntő napra virradt a péntek, amikor is minden összeállt ahhoz, hogy leüljön egymással Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Magyar idő szerint 21.30-ra tűzték ki a csúcstalálkozó kezdetét, amelynek alapvető célja az ukrajnai háború befejezése felé tett lépés.

Az azonban még nem derült ki, végezetül miben is maradhat a két politikai vezető három és fél évvel az orosz-ukrán háború kitörése után.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

– írta csupa nagybetűvel Truth Social platformján Trump, aki mostanra már elhagyta a Fehér Házat, hogy elinduljon Alaszkába.

Frissítés: Megérkezett a két elnök a csúcs helyszínére

Közép-európai idő szerint este kilenc körül már le is szállt mindkét elnök Alaszkában, Trump pedig megtapsolta Putyint, ahogy közelített felé. Az Index tudósítása szerint kezet fogtak, és gyorsan autóba is ültek, kérdezni nem nagyon tudtak az ott várakozó újságírók.

BREAKING: President Trump and Russian President Vladimir Putin shake hands in Anchorage, Alaska ahead of high-stakes talks. pic.twitter.com/pwnaftuxk8

— Fox News (@FoxNews) August 15, 2025

Egyesek kiabáltak is, de jelesül Putyin nem vette magára a neki szegezett kérdéseket.

Zelenszkij eközben arról tett ki videót, hogy az oroszok a tárgyalások napján is ölnek. Anchorage-ban, a találkozó helyéül kijelölt településen tüntetni kezdtek, mivel az ukrán elnök nem kapott meghívót Alaszkába.

A két elnök mögötti falon „a béke keresése” felirat szerepel a drapérián. A tárgyalóasztal mögött is van egy ilyen fal a SkyNews szerint.

???????????????? The meeting between President #Putin & @realDonaldTrump has begun in #Anchorage.

Also taking part in the talks are Russian FM Sergey #Lavrov, Presidential Aide Yuri #Ushakov, US Secretary of State @marcorubio & US Presidential Special Envoy @SteveWitkoff.#RussiaUSA pic.twitter.com/6jW6MmSrkr

— MFA Russia ???????? (@mfa_russia) August 15, 2025

Amint beültek az autóba egymás mellé, már meg is kezdődött az eredetileg négyszemköztinek tervezett első megbeszélés, ezen pedig az elnökök mellett végül két-két amerikai és orosz tárgyaló is bevonódhatott.

Putyin mellett: Jurij Usakov – Putyin külpolitikai tanácsadója. Oroszország washingtoni nagykövete volt 1998 és 2008 között; Szergej Lavrov – Oroszország külügyminisztere 2004 óta.

Trump mellett: Steve Witkoff – Trump különmegbízottja a Közel-Kelet és Oroszország ügyeiben; Marco Rubio – amerikai külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó. Korábbi floridai szenátor.

Az első megbeszélés kaotikus jelenetekkel kezdődött. A sajtó munkatársainak rövid ideig engedélyezték, hogy fényképeket és videókat készítsen a két delegációról, majd ennek is vége szakadt. Putyin kényelmetlenül érezte magát a kérdések bekiabálásától, végül a sajtót kiküldték a konferenciateremből, a közvetítés is megszakadt.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a tárgyalásra való elvonulás előtt arról beszélt, hogy arra számít, hogy az Egyesült Államok fel fog oldani egyes szankciókat a két vezető találkozója után.

„Feltétlenül fel fogják oldani valakiről, ez biztos” – jelentette ki.

A Fehér Ház nem sokkal később bejelentette, hogy a csúcs után két interjút is sugározni fog a Fox News Donald Trumppal.

Elsőként az amerikai idő szerint este hat órakor (magyar idő szerint éjfélkor) a csúcs előtt felvett interjút közlik, amit Bret Baier készített, majd a csúcs után este kilenckor (magyar idő szerint hajnali háromkor) Sean Hannityvel ül le beszélgetni az amerikai elnök.

Az első megbeszélés után közös ebédre kerül sor, amelyen Trumphoz csatlakozik Scott Bessent pénzügyminiszter, Howard Lutnick kereskedelmi miniszter, Pete Hegseth védelmi miniszter és Susie Wiles kabinetfőnök. Putyinhoz pedig Anton Sziluanov pénzügyminiszter és Andrej Belouszov védelmi miniszter társul be.

A BBC azt írta, kiderült, hogy tizenhatan szerepelnek az amerikai delegáció tagjainak listáján, köztük Marco Rubio külügyminiszter, Scott Bessent pénzügyminiszter, Howard Lutnick kereskedelmi miniszter és Steve Witkoff különmegbízott. De Karoline Leavitt sajtótitkár és John Ratcliffe, a CIA igazgatója is Trumppal tart a helyszínre.

Nagy kérdés, hogy a tárgyalás során mi várható pontosan az orosz-ukrán háború összefüggésében, és mik a geopolitikai és gazdasági hatások, amelyek diplomáciai értelemben az egész világ számára is kulcsfontosságúak. Ukrajnának azonban legfeljebb csak a második körben osztanak majd lapot.

Putyinnak már eleve nyert ügye van?

Előzetesen az orosz küldöttség tagjai közül Jurij Uszakov azt fogalmazta meg: a csúcson reméli, hogy nemcsak az ukrajnai tűzszünet feltételeiről, hanem fontos gazdasági és biztonsági kérdésekről is szó esik majd. Putyin tanácsadója volt az, aki korábban elárulta, teljesen logikusnak véli, hogy a delegációjuk egyszerűen átrepüljön a Bering-szoros felett. Egy esetleges második csúcstalálkozóra pedig orosz területen kerítenének sort, de felmerült már az is, hogy ugyanígy Alaszkában maradnának. 

A Washington Post emlékeztetett, hogy Trump szerint Volodimir Zelenszkij meghívást kaphat a következő, második körre, ha minden jó mederben halad most. Az amerikai elnök szerint az Alaszkában maradás lenne „messze a legegyszerűbb” módja a három vezető számára a tárgyalások folytatására. Szerinte a Putyinnal való kétoldalú találkozó rosszul is sikerülhet, s a kudarc esélyét 25 százalékra becsülte.

Mit várnak a diplomaták? Mit árul el Putyin attitűdje?

Bár sokan komoly reményeket fűznek a kétoldalú tanácskozáshoz, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Euronews cikke szerint azt közölte, hogy a mostani csúcstalálkozón várhatóan nem fognak aláírni semmilyen dokumentumot.

Lehetséges, hogy Moszkva inkább időt nyerne, ami nem légből kapott: eleddig ilyen szándék vezérelte Putyinékat a korábbi, akár multilaterális megbeszélések során is: akár Isztambulra, akár Minszkre gondolunk vissza.

– fogalmazott diplomatikusan Putyin, aki láthatóan a békevágyó, ám mégis komor arcát mutatja.

Amikor külön megbeszélést tartott csütörtökön az oroszországi hatóságokkal, az orosz elnök azt is kifejtette, a Kreml fő célja Moszkva és Washington kapcsolatainak újraindítása, sőt esetleg normalizálása. 

Az utóbbi napokban a kétpólusú világrend nagyhatalmú vezetőjeként pozicionálja magát ahelyett, hogy csupán az égjen rá, hogy ő a szankcionálandó agresszor. Az Institute for Study of War értékelése szerint a Kreml arra használja fel az alaszkai csúcstalálkozót, hogy Oroszországot az Egyesült Államokkal egyenrangú világhatalomként tüntesse fel, és Putyint Trumppal egy szintre emelje. Minden jel szerint az orosz vezető konkrétan a hidegháború világrendjének mintájára igyekszik átmaszkírozni magát a nagyhatalmi sakktáblán.

Eleve elrendeltetett a végkimenetel?

De másik történelmi visszatekintés gyanánt szerdán Kirill Dmitrijev vezető orosz tárgyaló közvetlen párhuzamot vont az 1945-ös jaltai konferencia és a mostani csúcs között. Úgy látta, a világ vezetői akkor megnyerték a II. világháborút, most pedig a két elnök meg fogja akadályozni a harmadik világégést.

Putyin kiszabadulhat a diplomáciai elszigeteltség keretei közül már csak azzal is, hogy az Egyesült Államok elnöke hajlandó vele egy tárgyalóasztalhoz ülni.

Várhatóan Ukrajna valamennyit veszít a mostani találkozóval. Ismerve Trump üzletemberi vénáját, abban gondolkodhat, hogy valamit fel kell áldozniuk a béke eléréséért. A lap szerint már csak az a kérdés, Kijevnek mekkora területet kell majd feladnia, s maga Putyin is erre játszhatott.

Azt már egy jó ideje sejteni lehet, hogy valakinek okvetlenül engednie kell: olyannyira befagytak az álláspontok, hogy minimum az egyik félnek biztosan le kell mondania valamiről, és ez nagy eséllyel Ukrajna lesz. Főleg úgy, hogy Zelenszkijt végül meg sem hívták most a csúcsra. Ezen a ponton a 80 évvel ezelőtti Jaltán túl már a 105 éve volt trianoni békediktátum emléke is felsejlik, amikor is Magyarország delegáltjait jószerével már csak az aláírás aktusára invitálták meg a francia palotába, ahol eldöntetett az ország területi felosztása.