Az EU lemaradt az Egyesült Államokkal és Kínával szemben a gazdasági növekedés és az innováció terén. Mondjuk ki: komoly problémáink vannak – figyelmeztetett az Európai Ipari Kerekasztal (ERT) legutóbbi jelentésében.

Ebben az EU egységes piacának mélyebb integrációját, tőkepiaci uniót és az európai befektetések jobb ösztönzését szorgalmazza a hatvan ipari nagyvállalatból álló csoport, amely az 1980-as években mozgatórugója volt a közös piac kidolgozásának.

Jean-François van Boxmeer, az ERT, valamint a Vodafone elnöke az Euractiv hírügynökségnek kifejtette: az egyik fő probléma, hogy az EU mindössze a GDP 2,27 százalékát fordítja kutatásra és fejlesztésre, míg például Kína a GDP 2,40 százalékát, az Egyesült Államok pedig 3,45 százalékot. Ezért csúfosan állunk az innováció terén, amely a növekedés záloga: a világ 44 vezető technológiájából Kína 37-et jegyez, az amerikaiak a másodikak, Európa viszont „fájdalmasan le van maradva”.

Visszafogták a beruházásokat

Tény az is, hogy az elmúlt 15 évben jelentős különbségek voltak az EU és az USA gazdasági növekedésében: hiba volt, hogy az unió ragaszkodott a makrogazdaságilag kontraproduktív megszorító politikákhoz, amelyek visszafogták a beruházásokat – jelentette ki.

Ezért az Európai Bizottságnak sürgősen szüksége van egy új, átfogó programra, amely a közös piacot fejleszti tovább az energia, a digitalizáció, a környezetvédelem és a honvédelem terén. Máskülönben arra lehet számítani, hogy a következő tíz évben az öreg kontinens gazdasági szempontból irreleváns lesz. „Egyfajta múzeummá válunk, ahová az emberek ugyan szívesen ellátogatnak, de nem látják majd virágzó helynek Európát” – fogalmaz az ipari kerekasztal.

Protekcionista döntés: a franciák röghöz kötik a multicégeket

Futnak a franciák az eltapsolt közpénzek után, miközben a globális versenyben komolyan szembe szállnának az USA-val és Kínával. Ezért a 2024-es költségvetési törvényük friss módosítása szerint azok a multinacionális cégek, amelyek részesülni kívánnak a 2030-ig szóló, nemzeti beruházási terv állami támogatásaiból, a források kézhezvételét követően legalább tíz évig az országban kell maradjanak.

A világjárvány idején bevezetett francia beruházási program az újra iparosítást és az új fejlesztések növekedését célozza, élvonalbeli technológiák támogatásával. Mostanáig a kis moduláris reaktorok és a zöld hidrogén fejlesztését támogatták, illetve az autóipar megerősítése céljából 2027-ig mintegy kétmillió elektromos jármű gyártásának támogatására adtak közpénzt.

Főleg az utóbbi területen viszont elharapózott, hogy miután a multicégek elfogadták az állami pénzeket, üzleti szempontok miatt áthelyezték beruházásaikat más országokba. Ez egyes francia politikusok szerint botrány, ezért protekcionista eszközökkel kell megállítani a folyamatot.

A mostani módosítás szerint az országgal hosszabb távon tervező cégeknek az állami támogatásért cserébe a munkaerőt is legalább azon a szinten kell tartaniuk tíz évig, mint amelyik évben a forrást kapják. Emellett közös ipari stratégiát is ki kell dolgozniuk a kisebb vállalkozások és a kormány bevonásával, hogy a fejlesztéseket szétterjesszék a szegényebb francia régiókban. 

Közel a húsos fazékhoz: Németország pazarlása szúrja a szemeket

Az egyes beruházási területeken odaítélt támogatások eloszlása uniós szinten is éles vitákat szít, amelynek alapját az ukrajnai háború miatt fellazított szabályok adják. Az állami támogatási szabályok enyhítése az Európai Bizottság egyik fő eszköze a zöld átállás nemzeti beruházásainak támogatására – azt a célt szolgálja, hogy a tagállamok gyorsabban támogassák a gazdasági fellendülést, úgy, hogy közben ne torzuljon a piaci verseny.

Mostanra viszont kiderült: 2022 februárja óta az összes jóváhagyott, 742 milliárd eurónyi támogatás közel felét Németország kaphatta meg, a második leginkább kedvezményezett Franciaország (az EU teljes támogatásának csaknem 23 százalékával), míg Olaszország a harmadik, közel 8 százalékkal. Az EU 27 tagállamából 21-ben viszont az állami támogatások a teljes összeg alig két százalékát teszik ki. Ez az aránytalanság pedig tovább mélyíti az uniós piac széttagoltságát.

Az a probléma, hogy a lazított támogatási szabályok olyan országoknak kedveznek, mint Németország, amelyek alacsony államadóssággal rendelkeznek és megengedhetik maguknak a pazar támogatásokat – mondta Zach Meyers, a Center for European Reform kutatóintézet munkatársa az Euractivnak.

Mint kifejtette, emiatt több tagállam panaszkodik, mert így kockáztatva van a közpénzek elpazarlása, ráadásul torzul a verseny azáltal, hogy a beruházásokat olyan területekre ösztönzik, ahol több támogatás áll rendelkezésre, nem pedig oda, ahol a forrás a leghatékonyabb lenne.

Ez pedig szerinte egy kétsebességes Európához vezethet, ahol a gazdagabb tagállamok képesek a befektetések vonzására és megtartására költeni a közpénzt, míg a szegényebb országoknak nincs eszközük a tetemes ipar támogatására.