Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Franciaországban a parlament mindkét háza elfogadta azt a törvényt, amely megtiltja a 15 év alatti fiataloknak a közösségi hálózatok használatát. Az intézkedés szeptemberben lép életbe, és elsőként az Európai Unióban vezet be ilyen korlátozást.
A keddi szenátusi szavazást követően este a Nemzetgyűlés mondta ki a végső szót: a képviselők 279 szavazattal 81 ellenében fogadták el a javaslatot, amely Emmanuel Macron elnök egyik régi ígérete, és második ötéves mandátuma végének egyik kiemelt intézkedése.
A törvény szerint a közösségi platformoknak hatékony életkor-ellenőrző rendszereket kell bevezetniük annak érdekében, hogy a 15 év alatti felhasználók ne férhessenek hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz.
A szabályozás nem a gyermekeket vagy a szülőket bünteti, hanem a platformokra helyezi az ellenőrzés felelősségét.
A tiltás szeptember 1-jén lép életbe az új felhasználók számára, 2027. január 1-jéig pedig minden felhasználónál kötelezővé válik a hatékony életkorellenőrzés.
Anne Le Hénanff digitális ügyekért és a mesterséges intelligenciáért felelős miniszteri szerint a rendszer időben működőképes lehet, bár a képviselők egy része kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a korlátozás ilyen gyorsan bevezethető.
A javaslat a mobiltelefonok használatának tilalmát a középiskolákra is kiterjeszti, miután az általános iskolákban már korábban bevezették ezt a korlátozást. Kivételeket az intézmények házirendje határozhat meg.
Az MTI összefoglalójából kideról, hogy a törvény néhány kivételt is engedélyez: nem vonatkozik például az online enciklopédiákra vagy az oktatási célú digitális projektekre.
A szabályozás érinti a fiatalok körében népszerű platformokat is. A YouTube-nak és a WhatsAppnak azokat a részeit kell életkor-ellenőrzés alá vonnia, amelyek közösségi funkciókat tartalmaznak – például a megosztási csatornákat vagy a hozzászólásokat –, a videók egyszerű megtekintése és a személyes üzenetküldés azonban nem tartozik a tiltás hatálya alá.
A törvény elfogadását hosszú parlamenti vita előzte meg. A képviselők elsősorban arra figyeltek, hogy a szabályozás megfeleljen az európai jognak, mert enélkül nem lehetne alkalmazni.
A törvény beterjesztője, Laure Miller, a kormánypárti Reneszánsz frakció tagja azzal érvelt, hogy a Nemzeti Egészségbiztonsági Ügynökség korábban több kockázatra is felhívta a figyelmet. Az ügynökség szerint az olyan platformok, mint a TikTok, a Snapchat vagy az Instagram, a tinédzserek mentális egészségére is negatív hatással lehetnek.
A jelentés szerint a kockázatok között szerepel a kiberbántalmazás, a folyamatos összehasonlításból fakadó pszichés terhelés, valamint az erőszakos tartalmaknak való kitettség.
A törvény ellenzői ugyanakkor vitatják az életkor-ellenőrzés megvalósíthatóságát. Arthur Delaporte szocialista képviselő az AFP-nek azt mondta, hogy „nagy a homály az életkorellenőrzési mechanizmusokkal kapcsolatosan”, és szerinte a szabályozás könnyen megkerülhető lehet.
A szocialista frakció ezért várhatóan az Alkotmánytanácshoz fordul, arra hivatkozva, hogy az érintett hálózatokat nem jelölték meg pontosan.
Az Európai Bizottság áprilisban már bemutatott egy európai életkorellenőrző alkalmazást, miközben magáncégek által kidolgozott megoldások is léteznek. Brüsszel a múlt héten azt is jelezte, hogy a kiskorúak „fokozatos és lépcsőzetes” hozzáférését szeretné bevezetni a közösségi médiához.
Egy szakértői bizottság a 13 év alattiak teljes tiltását javasolta, ugyanakkor az uniós tagállamok ennél szigorúbb korhatárt is meghatározhatnak.
A brit kormány június közepén jelentette be, hogy megtiltja a közösségi média használatát a 16 évnél fiatalabb gyerekek számára. Az intézkedés várhatóan 2027 elején lép érvénybe.