BUX 139021.70 1,01 %
OTP 44690 1,61 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Itt a vége: lemondott a brit miniszterelnök

Keir Starmer távozik a miniszterelnöki posztról, alig két évvel azután, hogy történelmi választási győzelemre vezette a Munkáspártot. Döntésének hátterében a Labour zuhanó népszerűsége, Nigel Farage Reform UK pártjának előretörése, valamint a riválisa, Andy Burnham westminsteri visszatérése áll.

2026. június 22. hétfő, 10:57

Fotó: Getty Images / Dan Kitwood
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Keir Starmer bejelentette távozását a brit kormány éléről, miután az elmúlt napokban egyre erősebb nyomás nehezedett rá saját pártján belülről is.

A Munkáspárt vezetője kevesebb mint két évvel azután kényszerül félreállni, hogy 2024-ben fölényes győzelemmel juttatta vissza pártját hatalomba.

A Guardian beszámolója szerint Starmerre a párt képviselői és több kormánytag is nyomást gyakorolt, hogy nevezze meg távozásának menetrendjét.

A fordulópontot Andy Burnham visszatérése jelentette a brit parlamentbe. Manchester polgármestere a Makerfield-i időközi választáson győzte le a Reform UK jelöltjét, ezzel pedig megnyílt előtte az út a Labour vezetéséért és a miniszterelnöki posztért. Burnham győzelme után már körülbelül 200 munkáspárti képviselő támogatásáról beszéltek a szövetségesei.

Starmer pénteken még azt hangoztatta, hogy bármilyen vezetői kihívással szemben megvédi pozícióját, a hétvége azonban fordulatot hozott. A brit kormányfő ezt követően a feleségével is egyeztetett, a kormányzaton belül pedig vasárnapra elterjedt az a várakozás, hogy Starmer hétfőn távozási menetrendet jelenthet be.

Starmer utódja az Egyesült Királyság hetedik miniszterelnöke lehet tíz éven belül. A Labour szabályai szerint a vezetői versenyhez a parlamenti frakció legalább 20 százalékának, vagyis 81 képviselőnek a támogatása szükséges. Ez megnyithatja az utat egy valódi pártvezetői küzdelem előtt, de az sem kizárt, hogy Burnham ellenfél nélkül veszi át a párt és így a kormány vezetését.

A brit lapok arról írnak, hogy Starmer bukásához több ügy együtt vezetett. A Labour támogatottsága jelentősen visszaesett, miközben a Reform UK több országos felmérésben magabiztosan vezet.

A miniszterelnököt pártján belül is sokan gyenge kommunikációval, rossz politikai döntésekkel és sorozatos visszavonulásokkal vádolták. Különösen sokat ártott neki a téli fűtési támogatások korlátozása, a jóléti kiadások körüli vita, valamint Peter Mandelson washingtoni nagyköveti kinevezése körüli botrány.

Starmer a lemondása bejelentésekor arról beszélt, hogy egy „politikailag, pénzügyileg és erkölcsileg csődbe ment” Munkáspártot örökölt. Folyamatosan azt mondták neki, hogy a pártnak vége van, de ő „bebizonyította ezeknek az embereknek, hogy tévedtek”. Úgy látja, hogy megváltoztatta a pártot azzal, hogy „kitépte belőle az antiszemitizmus mérgét”, valamint helyreállította a gazdaságba, a védelembe és a nemzetbiztonságba vetett bizalmat.

Starmer szerint pártja azt a kérdést tette fel, hogy vajon ő-e a legalkalmasabb arra, hogy a következő választáson vezesse őket. Erre a kérdésre hallotta a választ, és „jó szívvel elfogadja ezt”. Minden döntése, amit hozott, arról szólt, hogy „a szeretett országot helyezze előtérbe”.

Ma reggel beszélt a királlyal, hogy tájékoztassa őt a lemondásáról szóló döntésről. Felkérte a Munkáspárt Országos Végrehajtó Bizottságát, hogy készítsen egy ütemtervet, amelyben a vezetői jelölések július 9-én nyílnak meg, és a nyári szünet utánra meglesz az eredmény. Ez azt jelenti, hogy az új vezető már a hivatalában lesz a parlament szeptemberi üléséig. Addig is marad miniszterelnök.

Mindent megtesz a hatalom rendezett átadásának biztosítása érdekében, utódját teljes mértékben támogatja.

Vermes Ádám
Vermes Ádám
Vezető szerkesztő
Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia alapszakán, majd közpolitika szakirányú politikatudományi mesterképzésén szerezte. Egyetemi évei alatt több, közélettel foglalkozó szervezetnél dolgozott szakmai gyakornokként, emellett az Országgyűlés Hivatala parlamenti ösztöndíjas programjában is részt vett. Szakmai pályafutását politikai elemzőként kezdte a Méltányosság Politikaelemző Központnál, majd újságíró-szerkesztőként és önkormányzati sajtóreferensként szerzett tapasztalatot. 2023 óta az Economx munkatársa, jelenleg felelős szerkesztőként dolgozik. Rendszeresen készít interjúkat hazai és nemzetközi szakértőkkel, valamint tudósít szakmai konferenciákról, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a pénzügyi innováció és a munkaerőpiaci átalakulás kérdéseire. Írásaiban kiemelt figyelmet fordít a technológiai változások gazdasági és társadalmi hatásaira.

Ez is érdekelhet