Keir Starmer bejelentette távozását a brit kormány éléről, miután az elmúlt napokban egyre erősebb nyomás nehezedett rá saját pártján belülről is.
A Munkáspárt vezetője kevesebb mint két évvel azután kényszerül félreállni, hogy 2024-ben fölényes győzelemmel juttatta vissza pártját hatalomba.
A Guardian beszámolója szerint Starmerre a párt képviselői és több kormánytag is nyomást gyakorolt, hogy nevezze meg távozásának menetrendjét.
A fordulópontot Andy Burnham visszatérése jelentette a brit parlamentbe. Manchester polgármestere a Makerfield-i időközi választáson győzte le a Reform UK jelöltjét, ezzel pedig megnyílt előtte az út a Labour vezetéséért és a miniszterelnöki posztért. Burnham győzelme után már körülbelül 200 munkáspárti képviselő támogatásáról beszéltek a szövetségesei.
Starmer pénteken még azt hangoztatta, hogy bármilyen vezetői kihívással szemben megvédi pozícióját, a hétvége azonban fordulatot hozott. A brit kormányfő ezt követően a feleségével is egyeztetett, a kormányzaton belül pedig vasárnapra elterjedt az a várakozás, hogy Starmer hétfőn távozási menetrendet jelenthet be.
Starmer utódja az Egyesült Királyság hetedik miniszterelnöke lehet tíz éven belül. A Labour szabályai szerint a vezetői versenyhez a parlamenti frakció legalább 20 százalékának, vagyis 81 képviselőnek a támogatása szükséges. Ez megnyithatja az utat egy valódi pártvezetői küzdelem előtt, de az sem kizárt, hogy Burnham ellenfél nélkül veszi át a párt és így a kormány vezetését.
A brit lapok arról írnak, hogy Starmer bukásához több ügy együtt vezetett. A Labour támogatottsága jelentősen visszaesett, miközben a Reform UK több országos felmérésben magabiztosan vezet.
A miniszterelnököt pártján belül is sokan gyenge kommunikációval, rossz politikai döntésekkel és sorozatos visszavonulásokkal vádolták. Különösen sokat ártott neki a téli fűtési támogatások korlátozása, a jóléti kiadások körüli vita, valamint Peter Mandelson washingtoni nagyköveti kinevezése körüli botrány.
Starmer a lemondása bejelentésekor arról beszélt, hogy egy „politikailag, pénzügyileg és erkölcsileg csődbe ment” Munkáspártot örökölt. Folyamatosan azt mondták neki, hogy a pártnak vége van, de ő „bebizonyította ezeknek az embereknek, hogy tévedtek”. Úgy látja, hogy megváltoztatta a pártot azzal, hogy „kitépte belőle az antiszemitizmus mérgét”, valamint helyreállította a gazdaságba, a védelembe és a nemzetbiztonságba vetett bizalmat.
Starmer szerint pártja azt a kérdést tette fel, hogy vajon ő-e a legalkalmasabb arra, hogy a következő választáson vezesse őket. Erre a kérdésre hallotta a választ, és „jó szívvel elfogadja ezt”. Minden döntése, amit hozott, arról szólt, hogy „a szeretett országot helyezze előtérbe”.
Ma reggel beszélt a királlyal, hogy tájékoztassa őt a lemondásáról szóló döntésről. Felkérte a Munkáspárt Országos Végrehajtó Bizottságát, hogy készítsen egy ütemtervet, amelyben a vezetői jelölések július 9-én nyílnak meg, és a nyári szünet utánra meglesz az eredmény. Ez azt jelenti, hogy az új vezető már a hivatalában lesz a parlament szeptemberi üléséig. Addig is marad miniszterelnök.
Mindent megtesz a hatalom rendezett átadásának biztosítása érdekében, utódját teljes mértékben támogatja.
