Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A legfrissebb közvéleménykutatások szerint brutális forgatókönyv válhat valóra a tíz hónap múlva esedékes franciaországi elnökválasztáson.
A szélsőjobb és a szélsőbal menetel, miközben a szétesőben lévő centristák egymással harcolnak.
Brüsszel rémálomszerű forgatókönyve már nem tűnik valószínűtlennek: a közvéleménykutatóknál vezető mindkét jelölt a politikai szélsőségekhez tartozik, és mélyen szkeptikusan tekint az EU-ra és a NATO-ra.
Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés, Marine Le Pen pártjának képviselője régóta a 2027-es választás esélyesének számít, de a mainstream centrista pártok abban reménykednek, hogy a második fordulóban találnak egy egységes kihívót, aki legyőzi őt.
Reményeik azonban meghiúsulhatnak, mivel egyre nagyobb lendületet vesz Jean-Luc Mélenchon, a szélsőbaloldali Lázadó Franciaország párt vezetőjének kampánya, aki nagyrészt a munkásosztálybeli és bevándorló közösségekből merít támogatást. A legtöbb közvélemény-kutatás azt jósolja, hogyha bejutna a második fordulóba, akkor óriási vereséget szenvedne Bardellától − számolt be róla a Politico.
A jelen közvélemény kutatások jobb félni, mint megijedni alapon húzzák a vészharangot, de az is igaz, hogy nem érdemes az ördögöt a falra festeni, mert végül megvalósul a nem várt szcenárió
− fogalmazott az Economx érdeklődésére Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója, aki szerint még korai lenne pánikolni, bár az idén május végén közzétett közvéleménykutatási adatok valóban azt mutatják, hogy bizonyos forgatókönyvek esetén Jean-Luc Mélenchon vagyis a Lázadó Franciaország jelölte bejuthat esetleg a második fordulóba a 2027-es elnökválasztáson, így a Nemzeti Tömörülés vagyis a radikális jobboldal és a szélsőbaloldal jelöltje versenyezhet majd az államfői pozícióért.
Ez azt feltételezi, hogy a mérsékelt politikai erőket képviselő jelötek külön indulnak majd és nem fog bekövetkezni visszalépés a legerősebben támogatott javára.
A szakértő úgy látja: ez a forgatókönyv azért került előtérbe, mert a radikális jobboldal eddigi legesélyesebb kihívója, Edouard Philippe egykori miniszterelnök, Le Havre polgármesterének népszerűsége az utóbbi időben csökkent miután meggyanúsították, hogy állami pénzek sikkasztásában lenne bűnrészes.
„Alapvetően 10 hónappal az elnökválasztások előtt aligha lehet pontos prognózist alkotni. Ha teljesen nem is lehet kizárni egy két szélsőséges jelölt közötti párviadalt 2027-ben, az esélye nem számottevő”
− hangsúlyozta az MKI vezető kutatója, egyben hozzátette, hogy nagyon nagy a megosztottság Franciaországban a politikai nézeteket illetően. A mérsékelt jelöltek nagy száma nehézzé teszi a voksok koncentrációját még akkor is, ha lakosság többsége mérsékelt erő hatalomra jutását támogatja. Ezt a legutóbbi, márciusi önkormányzati választásokon is megerősítést nyert.
Nagy kérdésnek tartja, hogy 2027 januárjáig, a hivatalosan is bejegyzett indulók közül kik és hányan fogják képviselni a mérsékelt tábort. Ha sikerül kompromisszumok árán csökkenteni az indulók számát és a legjobban támogatott jelölt mögé tömörülni, akkor nem lesz esélye Mélenchonnak a második fordulóba jutni.
Egy biztos, hogy a Nemzeti Tömörülés jelöltje minden bizonnyal ott lesz a második fordulóban. Kérdés, hogy ki lesz az?
Erre július 7-én kaphatunk választ, mert akkor derül ki, hogy a fellebbviteli bíróság milyen döntést hoz: engedik-e Marine Le Pen esetében, hogy megválasztható legyen vagy sem
− mondta lapunknak Fejérdy Gergely, egyben hozzáfűzte: sajnálatos módon elég erős a kiábrándulás a politikából és a politikusokból Franciaországban, így sok minden múlik azon is, hogy milyen a részvételi arány egy-egy jelölt mennyire tud mobilizálni.
A szélsőbaloldali Mélenchon nagyon megosztó személyiség, mégis egyfajta dinamikát mutat támogatottsága az elmúlt hetekben. Ennek oka a szakértő szerint az is, hogy a mérsékelt baloldal megosztott és kevés a karizmatikus személyiség, így a kiábrándult szavazók inkább Mélenchont választják, mint Macron egykori miniszterelnökét vagy jobboldali politikust.
„Nagy kérdés, hogy miként alakul a mérsékelt jelöltek sprektuma? Raphael Glucksmann például, ha deklarálja indulását tud-e csökkenteni a szélsőbaloldali jelölt dinamikáján? Egyáltalán meddig tud nőni Mélenchon támogatottsága?”
– tette fel a bizonytalanság kapcsán a kérdéseket az MKI vezető kutatója, aki végezetül hozzáfűzte, hogy érdemes lesz a következő hónapok felméréseit figyelni és különösen az egyes jelöltek mögötti dinamikát is nézni, vagyis összehasonlítani több hónap viszonylatában. Ezek alapján az ősszel már kirajzolódhatnak nagyobb biztonsággal tendenciák, most azonban egészen biztosan korai aggódni.
