Maliban a hét elején az Al-Kaidához köthető Jama'at Nusrat al-Islam wal-Muslimin (JNIM) csoport fegyveresei megrohamozták az „Afrika Alcatrazának” nevezett Kenieroba Központi Börtönt, amely Bamakótól mintegy 60 km-re délnyugatra található.
A nemrég épült komplexumban jelenleg 2500 fogolyt tartanak rács mögött, köztük legalább 72 olyan rabot, akiket a mali állam „nagy értéknek” tart – jelentette Nicolas Haque, az Al Jazeera újságírója szerdán, hozzátéve, hogy a mali fegyveres erők visszaverik a támadást.
A foglyok között vannak JNIM-harcosok, valamint a velük, a kormány ellen átmeneti szövetséget kötött tuareg szeparatisták, az Azawad Felszabadítási Front (FLA) fegyveresei.
A dzsihadisták és a tuaregek április 25-én és 26-án egy összehangolt offenzíva során átvették az irányítást a fővárostól, Bamakótól több mint 1500 kilométerre fekvő északi Kidal város felett.
Egy öngyilkos merényletben életét vesztette otthonában a junta második legerősebb emberének, és kulcsfontosságú orosz kapcsolattartónak számító Sadio Camara védelmi miniszter, valamint családja Katiban, egy a főváros közelében fekvő helyőrségi városban.
Hétfőn az ország katonai kormányának vezetője, Assimi Goita vette át a védelmi tárca vezetését is. Helyettese, Umar Jara, egy másik magas rangú tiszt, aki Oroszországban kapott ké. Mintegy 2000 orosz félkatonai harcos van az Afrika Hadtesttől a helyszínen. Küldetésük Mali katonai vezetésének védelme.
Az Afrika Hadtestet Junusz-Bek Jevkurov orosz védelmi miniszterhelyettes felügyeli, műveleteit pedig Andrej Averjanov vezérőrnagy, a GRU katonai hírszerző szolgálat kulcsfigurája irányítja.
„Azóta „letartóztatási hullám indult volt és jelenlegi katonatisztek, civil társadalom tagjai, ügyvédek, a politikai ellenzék tagjai ellen – mindannyian azzal vádolják őket, hogy összejátszottak az al-Kaida harcosaival” – írta az Al Jazeerának Haque, aki arról is tudósított, hogy JNIM felszólította a lakosságot, hogy lázadjanak fel a kormány ellen és térjenek át az iszlám jogrendszerre. A csoport Bamako ostromát is ígéretet tett, és pénteken állítólag ellenőrzőpontokat állított fel a négymilliós város körül.
Proxy háború az oroszokkal?
Mali kérdés egyfajta proxy háborús ügy is az általunk megkérdezett szakértő szerint.
Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója úgy látja, hogy a Maghreb országokat, mint ahogy az európai államok többségét, köztük Franciaországot is irritálja az orosz jelenlét, és az is egyértelmű francia elemzők szerint, hogy az oroszok (most Africa corps) malii működése a lakosság számára egyre tarthatatlanabbá vált, mert nagy számban hajtottak végre atrocitásokat, emberöléstől sem riadtak vissza ráadásul nem védték meg a civileket, hanem inkább visszaéltek fegyvereikkel.
Maga a katonai vezetők is egyre kevésbé bírtak az orosz erőkkel, akik a junta megvédése nélkül távoztak, amint megkezdődtek az április végi összehangolt támadások
− hangsúlyozta. Hozzátette, hogy Párizs számára ez a szempont fontos, mert jól mutatja, amit elemzők már korábban is megjósoltak, hogy az orosz támogatásban bízó Száhel országok rövid időn belül ki fognak ábrándulni a moszkvai segítségből. Az orosz-ukrán háború hátterében Afrika fontos terület a proxy háború szempontjából.
„Most Maliban erős imázsvesztésen ment keresztül Oroszország, miután az orosz katonák elvonulást kértek és nem védték meg a malii vezetést, amit francia részről megpróbálnak hangsúlyozni. Párizs úgy véli, hogy akár fordulatot is előidézhet ez a precedens az oroszokra támaszkodó további rezsimek moszkvai hozzáállásában, ami még fájhat majd Oroszországnak és esetleg kamatoztatható az orosz-ukrán konfliktus gyorsabb rendezése vonatkozásában is”.
Milyen kimenetel lenne kedvező Párizsnak?
Az MKI vezető kutatója úgy látja, hogy Franciaország, de Európa számára is a Száhel stabilitása a fontos.
Alapvetően a francia ellenes katonai junta hatalma orosz támogatással nem volt ideális Párizs számára, mint a tuareg és dzsihadista együttműködés sem jó, mert növeli az instabilitást és ezzel a térség biztonsági kockázatát is.
Úgy látja a bizonytalanság növelheti népmozgásokat is, illetve terrorakciókat is generálhat. Párizsban aggodalommal tekintenek az eseményekre és egyfajta szíriai forgatókönyvet vetítenek előre, ahol különböző hatalmi csoportok, részben dzsihadista szervezetek is egyfajta polgárháborút generáltak 2011 márciusa után.
Az instabilitás egyébként nehezíti azt az elképzelést, amit elsősorban Algéria dédelget, de Európa számára is fontos, hogy Nigériából a Földközi-tengerhez vezessenek olajvezetéket és ezzel lássák el az Öreg Kontinens országait, köztük Franciaországot is. Párizs egyébként örülne ennek, ha megépülne egy ilyen összeköttetés.
Francia részről 2022-es kivonulás óta nincs szoros kapcsolat Malival. 2023-tól a kétoldalú kapcsolatok mély pontra jutottak, folyamatosan csökkent a kereskedelmi forgalom, évente alig néhány száz millió euró. Az országban lévő francia vállaltok jelentős része, még a nagyok például a TotalEnergies is jelentős részben kivonultak. Alapvetően Párizst nyugtalanította a korábbi helyzet is, de a jelenlegi még rosszabbnak tűnik, mert a minimális stabilitás is megszűnhet a hatalmas és geopolitikailag fontos országban.
Rettegnek a franciák a dzsihadista terrorizmustól
A Száhel-övezet eddig is különlegesen veszélyes területnek számított, de a Maliban történő nagyobb és látványos erődemostrációjával rámutatottak a dzsihadista csoportok arra, hogy a térségben összehangolt, jelentősebb technikai háttéret is feltételező akciókra is képesek és ezt nem kizárt, hogy külföldi helyszíneken is végre tudják hajtani.
Fejérdy Gergely felhívta rá a figyelmet, hogy Párizsban tartanak attól, hogy jelentősebb hatalom megszerzésével a dzsihadista veszély megerősödhet Európában. Különösen a nagyjából 150 ezer fős malii diaszpóra, amely Franciaországban él, akár jó céltábla is lehet a dzsihadista terroristák számára, illetve erős francia ellenes radikális muszlim közösségekkel is kapcsolatba lépve kerülhet sor esetleg merényletre.
Párizs egyébként felszólította a maliban élő mintegy 4000 francia állampolgárt, hogy lehetőség szerint hagyják el az országot. Franciaországban attól is tartanak, hogy újabb népvándorlási hullámot is megindíthat a térségben, aminek Európában is hatása lehet.
Melyik oldalon áll Algéria?
A Maliban zajló politikai és katonai felfordulás a regionális geopolitika szempontjából is fordulópontot jelent. Az észak-malii dzsihádista és függetlenségpárti lázadó csoportok által április 25-én elért területi áttörések a védekező pozícióba kényszerítették a bamakói katonai juntát és átrajzolják a Száhel-Szahara térség erőviszonyait, ahol például Algéria megkerülhetetlen szereplő.
Algéria 1300 km-es határszakasszal rendelkezik Malival és befolyása fontos volt egészen 2023 végéig. 2023 vége óta azonban a mali katonai kormánnyal feszült lett a viszonya, főleg az orosz jelenlét irritálta az algériai vezetést francia elemzők szerint.
Ennek az is a következménye lett, hogy Mali szövetségeseivel Niger és Burkina Faso puccsista hatalmaitól is elhidegült Algéria viszonya.
Francia elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy Mali „a terrorizmus támogatásának” minősítette, hogy Algéria tárgyalásra buzdította a bamakói vezetést a tuareg és arab fegyveres csoportokkal.
Mali ezen kívül azért is hangsúlyozta, hogy az algériai vezetés érintett a terroristák támogatásában, mert korábban szemet hunyt Algír Iyad Ag Ghalihoz, az Iszlám és a Muszlimok Támogató Csoportjának (Al-Kaidához is kapcsolódó szervezet) vezetőjének tevékenysége felett.
A francia elemzők viszont hangsúlyozzák, hogy nem érdeke Algériának, hogy Mali egysége összeomoljon és észak-keleti területeken esetleg kalifátus jöjjön létre. Veszélyes lenne a tuaregek túlzott hatalma is, mert Algériai déli részének integritását is veszélyeztetheti.
Párizsban úgy értékelik, hogy Algériának de a Maghreb országoknak óriási szerepe lesz a közvetítés és lehetőség szerint a Mali helyzet rendezésében. Ez talán azért is érdekes mert a francia-algériai kapcsolatok az elmúlt évek mélypontjáról kezdenek kicsit olvadni. Mali kérdésben Algéria és Franciaország érdeke ugyanaz így ez is egy olyan pont lehet, ahol egyetértés van a két ország között és segítheti az olvadásban a továbblépést.
Milyen gazdasági kapcsolatok vannak francia részről Mali, Burkina Faso és Niger felé?
A szakértő úgy látja, hogy a katonai puccsok után a térség országaival a gazdasági kapcsolatok érzékelhetően csökkentek.
Niger esetében a francia Orano állami vállalat, amelyik az uránium bányászat és feldolgozással foglalkozott az országban államosításra került és a helyi kormány múlt év őszén bejelentette, hogy 6 millió eurós büntetést kíván kiróni Franciaországra, mert környezetvédelmi és egyéb kritérimokat nem tartott be.
Nemzetközi döntőbíróság előtt van ez az ügy, főleg, hogy Niger az 1000 tonna kibányászott urániumot raktározó vállalatot is államosította, amelyből eltűnt 160 tonna. Párizs tehát lopással is gyanúsítja nigeri juntát. Niger elutasít minden vádat. A feszültség Niger és Franciaország között jelentős. A francia ellenesség nagyon erős egyébként is a térségben, legtöbbször egyébként a jelenlévő orosz propagandának is köszönhetően.
Még Franciaországban nyomtatják ezen országok pénzét?
A CFA-frank az 1930-as évek végén, a második világháború előestéjén létrehozott „frankzóna” államainak közös pénzneme.
A zóna ma három részből áll, amelyek mindegyike rendelkezik központi bankkal és saját pénznemmel.
Ebből az első a Nyugat-afrikai Monetáris Unió (UMOA) zónája 8 tagállamból áll: Benin, Burkina Faso, Elefántcsontpart, Bissau-Guinea, Mali, Niger, Szenegál és Togo. Ezek az országok a nyugat-afrikai CFA-frankot (vagy XOF-et) használják. Maliban tehát ez a hivatalos pénz.
A bankjegyek és érmék nyomtatására vonatkozó megrendeléseket az afrikai központi bankok adják le egy szolgáltatóval – jelen esetben a Banque de France-szal – kötött szerződés keretében. A CFA-frank, valamint mintegy húsz ország pénznemének nyomtatását a Banque de France végzi Chamalières-ben található erre specializált üzemében
− mutatott rá Fejérdy Gergely, egyben hozzátette, hogy a jelenleg érvényben lévő szerződések értelmében a frankövezet országainak államfői közös megegyezéssel dönthetnek a gyártás helyszínének megváltoztatásáról.
