Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jelenlegi globális helyzetben fontolóra kell venni Norvégia EU-csatlakozását - jelentette ki a Financial Times brit napilap keddi számában megjelent interjúban a norvég külügyminiszter. Espen Barth Eide felidézte, hogy a korábbi évtizedek kedvező globális környezetében Norvégia két népszavazáson is - 1972-ben, majd 1994-ben - elvetette a teljes jogú csatlakozást.
Az ország gazdasági stabilitása, az olaj- és gázkészletekre alapozott jóléte, valamint a halászati jogok megőrzésének fontossága miatt a norvég lakosság többsége úgy érezte, hogy az uniós tagság nem szolgálná az érdekeiket. A norvégok ragaszkodnak az önállósághoz és a magas életszínvonalukhoz, amelyet az EU-n kívül is biztosítani tudnak.
Eide szerint a mostani „megőrült világban" Norvégiának újra kell gondolnia az Európai Unióhoz fűződő viszonyát.
Bár Norvégia nem uniós tagállam, az Európai Gazdasági Térség (EGT) révén része az egységes piacnak, a norvég termékek és szolgáltatások szabadon áramolhatnak az EU piacán, és az uniós állampolgárok is könnyen vállalhatnak munkát az országban. Norvégia alkalmazza az uniós jogszabályok egy részét, miközben bizonyos kulcsterületeken – például halászat és mezőgazdaság – teljes önállóságot élvez – részletezi a villamtura.hu.
Norvégia évente jelentős összegekkel támogatja az EU különböző programjait és fejlesztési kezdeményezéseit. Ezt az úgynevezett Norvég Alap keretében teszi, amelynek célja az európai szociális és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése. Cserébe Norvégia továbbra is hozzáfér az egységes piachoz és az uniós országok előnyeihez.