Merz szerint ez a modell segíthetne egy olyan politikai és biztonsági keret kialakításában, amely hozzájárulhat az Oroszország ukrajnai inváziója nyomán kialakult háború lezárásához. A javaslat értelmében Ukrajna képviselői részt vehetnének EU-csúcstalálkozókon és miniszteri üléseken, ugyanakkor szavazati jogot nem kapnának.
A Reuters értesülései szerint a német kancellár levélben úgy fogalmazott: „Javaslatom tükrözi Ukrajna különleges helyzetét, egy háborúban álló országét. Ez segíteni fogja a folyamatban lévő béketárgyalásokat egy tárgyalásos békemegállapodás részeként.” Hozzátette azt is, hogy ez „nemcsak Ukrajna, hanem az egész kontinens biztonsága szempontjából is alapvető”.
A Merz által felvázolt „társult tagság” egy jelenleg nem létező uniós kategória lenne. Ennek részeként Ukrajna szavazati jog nélküli „társult biztost” delegálhatna az Európai Bizottságba, valamint nem szavazó képviselőket küldhetne az Európai Parlamentbe is. A javaslat szerint az EU-tagállamok politikai kötelezettséget vállalhatnának arra, hogy kiterjesztik Ukrajnára a kölcsönös segítségnyújtási záradékot is.
Európai tisztviselők ugyanakkor továbbra is úgy látják, hogy Ukrajna teljes jogú uniós tagsága a következő években irreális. Bár egyes béketárgyalásokban 2027-es céldátum is felmerült, az uniós bővítési folyamat hagyományosan hosszú és összetett, és minden tagállam egyhangú jóváhagyását igényli.
Merz javaslata ezért egy köztes megoldást kínálna a jelenlegi tagjelölti státusz és a teljes jogú EU-tagság között. A kancellár szerint a rendszer része lehetne egy „visszavonási mechanizmus” vagy naplemente-klauzula is arra az esetre, ha Ukrajna nem teljesítené a jogállamisági vagy csatlakozási feltételeket.
A német kancellár közölte, hogy terveit egyeztetni fogja az uniós vezetőkkel. Célja, hogy „hamarosan megállapodásra jussunk, és létrehozzunk egy külön munkacsoportot a részletek kidolgozására”.