Jelentősen mérséklődött Németországban annak a stigmája, hogy valaki az Alternatíva Németországnak (AfD) pártra szavaz, holott a szervezet továbbra is szélsőjobboldalinak tekinthető, sőt helyenként egyre inkább radikalizálódik – mondta Gideon Botsch német politológus a dpa hírügynökségnek adott, hétfőn közzétett interjúban.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az AfD akár a szavazatok 29 százalékát is megszerezhetné egy választáson.
A párt annak ellenére növelni tudta támogatóinak számát, hogy a berlini kormány szigorított a bevándorlási politikán.
Gideon Botsch becslése szerint a keleti Brandenburg tartományban az AfD nagyjából már a lakosság negyedének biztosan számíthat a szavazatára. A párt különösen 2023 után tudta bővíteni szavazóbázisát, ami nagyrészt azzal állt összefüggésben, hogy a kormányzó uniópártok (CDU/CSU) jobbról igyekezték túlszárnyalni az AfD-t. Még a szociáldemokrata Dietmar Woidke brandenburgi kormányfő is arra törekedett, hogy elidegenítse a választókat az AfD-től. Ez a politika azonban a szélsőjobboldali pártot nem gyengítette, hanem inkább erősítette, hiszen
az AfD által előtérbe helyezett témák látszólag igazolást nyertek, leginkább abban, hogy a bevándorlás ügyét nyilvánították Németország fő problémájává – vélte a politológus.
A többi párt láthatóan háttérbe vonult, ami például a polgármester-választások eredményében is megmutatkozik.
Nem kétséges, hogy az AfD a következő években még további városvezetői pozíciókat fog megszerezni. Május 10-én az AfD jelöltje először nyert polgármester-választást például Brandenburg tartományban. René Stadtkewitz Zehdenick településen tudott győzni, ahol a demokratikus pártok nem is állítottak jelöltet, eltekintve a Német Szabaddemokrata Párttól (FDP), amelynek azonban nincs is képviselete a brandenburgi törvényhozásban.
Az Emil Julius Gumbel német matematikusról elnevezett, antiszemitizmussal és a szélsőjobboldallal foglalkozó kutatóközpontot vezető Botsch kifejtette azt is, hogy véleménye szerint
az AfD egyre radikálisabb, még inkább jobbra tolódik, és egyre több neonáci elemet ölt magára, legalábbis Brandenburg tartományban.
Mindezt nyíltan, leplezetlen módon teszik – tette hozzá. Dominik Kaufner, a brandenburgi parlament egyik AfD-képviselője például az Instagramon május 8-ról nem a nemzetiszocializmus alóli felszabadulás, hanem „a megsemmisülés napjaként" emlékezett meg, amelyen szerinte "semmi ünnepelnivaló nincs” – idézte fel Gideon Botsch.
A brandenburgi alkotmányvédelmi hivatal szélsőjobboldali szervezetként tartja számon az AfD-t,
és hasonló a helyzet Szászországban, Szász-Anhalt tartományban, Türingiában és Alsó-Szászországban is, bár utóbbiban a besorolás egy beadvány miatt egyelőre függőben van.